Vásárlóerőben előzött a magyar minimálbér

Több mint 24 százalékkal nőtt egy év alatt a magyar minimálbér vásárlóerőben kifejezett értéke. Ez azt jelenti, egy kötelező legkisebb bérért dolgozó magyar munkavállaló többet tud vásárolni keresetéből, mint a bruttó összegben jobban kereső cseh vagy szlovák munkavállaló.

Pócspetri, 2020. június 26. Mezõgazdasági idénymunkások és foglalkoztatottak kapálnak a Petri Mezõgazdasági Szövetkezet egyik 30 hektáros dohányföldjén Pócspetri határában 2020. június 26-án. A kora tavaszi fagyok és az azt követõ hûvösebb idõ miatt két hét lemaradást mutat a Virginia tipusú dohány fejlettsége. MTI/Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Magyarországon nőtt idén legnagyobb mértékben a minimálbér az Európai Unió nemzeti minimálbért alkalmazó 21 tagállama közül. A hazai kötelező legkisebb bér vásárlóereje kiemelkedően nőtt, 2022-ben 24,2 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.

A bruttó minimálbér forintban kifejezett, mintegy húszszázalékos emelkedése euróban kifejezve valamelyest alacsonyabb a forint–euró árfolyam változása miatt, ám így is nálunk valósult meg idén eddig a legnagyobb minimálbér-emelés. Emellett egyedül Magyarországon nőtt a háborús infláció ellenére is érdemben, tíz százalék fölött a minimálbér reálértéke. 

Az Európai Unió statisztikai hivatalának friss adatai szerint a 2022. januártól 542 euróra emelkedő magyar minimálbér továbbra is az egyik legalacsonyabb a 21 ország közül: megelőzzük Romániát, Lettországot és Bulgáriát. A minimálbér bruttó összegének összehasonlítása ugyanakkor önmagában nem mutat valós képet a legkisebb keresetűek tényleges jövedelmi helyzetéről.

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy az Európai Unióban a legmagasabb luxemburgi minimálbér (bruttó 2257 euró) közel hétszerese a legalacsonyabb bolgár összegnek (bruttó 332,3 euró). Ezzel szemben vásárlóerőben mind­össze háromszor nagyobb a luxemburgi legkisebb bér a bolgár minimálbérnél. 

A vásárlóerő-paritásra vonatkozó adatok egyebek mellett az adott ország árszínvonalát is figyelembe véve mutatják meg az ország minimálbér-színvonalát, így a nemzetközi összehasonlításban pontosabb képet kaphatunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legkisebb bér összegéből egy luxemburgi munkavállaló háromszor annyit tud vásárolni, mint egy bolgár minimálbéres munkavállaló, noha a két összeg közötti eltérés közel hétszeres.

A vásárlóerő-paritáson kifejezett magyar minimálbér egy év alatt több mint 24 százalékkal nőtt. Ennek a kimagasló emelkedésnek köszönhetően egy magyar minimálbért kereső munkavállaló havi fizetéséből többet tud költeni, mint egy cseh vagy szlovák munkavállaló. 

A kötelező legkisebb bérért dolgozó magyar munkavállaló kézhez kapott fizetése nagyjából annyit ér – az adott ország sajátosságait is figyelembe véve –, mint egy portugál, görög, horvát vagy máltai minimálbéresé, és alig marad el az Egyesült Államokban érvényes szövetségi minimálbér vásárlóerejétől.

Noha vásárlóerőben a román minimálbér előzi a magyart, a képet árnyalja, hogy 

Romániában a minimálbért keresők aránya az egyik legmagasabb az EU-ban, meghaladja az összes foglalkoztatott 13 százalékát. Ezzel szemben Magyarországon a minimálbérért dolgozók aránya öt-hat százalék, 

közülük sokan ráadásul a valóságban – feketén – többet kapnak kézhez.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)