Noha a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről várhatóan csak ősszel kezdődnek el az érdemi egyeztetések, a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek már június közepéig javaslatot kellett tenniük a kötelező legkisebb bérek meghatározásához vezető eljárásrendre – értesült szakszervezeti forrásokból a Magyar Nemzet.
Úgy tudjuk, a munkaadók nem tettek a tárgyalások menetére vonatkozó érdemi javaslatot. Az országos bértárgyalásokon részt vevő három vállalkozói érdekképviselet közös álláspontjában ugyanakkor jelezte: a jelenlegi, sok bizonytalansággal terhelt gazdasági és nemzetközi helyzetben kizárólag az eddig alkalmazott, tíz éve eredményes tárgyalásos út vezet megállapodáshoz a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) részeként.
– Lassítja a minimálbér-tárgyalásokat, hogy nehezen jutunk hozzá azokhoz a gazdasági adatokhoz, előrejelzésekhez, amelyek a szakszervezetek minimálbérekre vonatkozó racionális javaslatához nélkülözhetetlenek lennének. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek ezért egy hosszú távú, nemzetközi ajánlásokat is magában foglaló, szakértői véleményeken alapuló eljárásrendre tett javaslatot, amely érdemben segítheti a legkisebb bérek meghatározását a következő években is – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre jelezte,
a nemzetgazdaság valós adataira épülő, szakértői véleményekkel is alátámasztott szakszervezeti javaslat szerint jövőre 8–12 százalék közötti mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Alapvető cél, hogy a legkisebb bérek értékállók maradjanak, ezen felül a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze.
Ezek alapján a két munkavállalói konföderáció arra tesz javaslatot, hogy a 2023-as minimálbér-emelés mértéke a jövőre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és a 2023-ra előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege legyen.
