Bérharcra készül Nyugat-Európa

Akár hét-nyolc százalékkal is visszaeshet az európai munkavállalók fizetésének vásárlóereje. A régiós államokban kevésbé drámai a helyzet, mint Nyugat-Európában, ahol az élelmiszercsomagok iránti növekvő kereslet és a bérharcok világossá teszik, hogy a munkavállalókat nem érdekli a nemzetközi szervezetek ajánlása.

Daily Life In Cologne Amid the Covid-19 Pandemic Fotó: YING TANG

Az eurózónában tovább gyorsult májusban az infláció, elérte a 8,1 százalékot. Ezzel szemben a fizetések mindössze 2,8 százalékkal nőttek az idei első negyedévben 2021 azonos időszakához képest. Ez jelentős reálbércsökkenést okozott azoknál is, akik valamekkora bérrendezésben részesültek. 

A nyugat-európai országokban a keresetek két évtizede átlagosan egy-négy százalék között emelkedtek, ezzel a magas bérszínvonal megtartotta értékét, így a munkavállalók sem követeltek kiugró bérrendezést – szemben az alacsonyabb bérekkel rendelkező régiós munkavállalókkal.

Az elszálló rezsi- és élelmiszerárak miatt ugyanakkor fordult a kocka. Míg a közép-európai tagországokban a magas inflációt is meghaladó az átlagos béremelkedés, addig a nyugati országokban meredeken csökken a vásárlóerő.

A megélhetési válságot fokozza, hogy az Európai Központi Bank (EKB) és az OECD ár-bér spiráltól, vagyis attól tart, hogy a nagyobb béremelések gyorsítják az inflációt. 

A nyugati országokban ezért a nemzetközi szervezetek nem javasolják, hogy a bérek három százalék fölött nőjenek. 

Ez az EKB kétszázalékos inflációs célja plusz egy százalék, amely a termelékenység növekedéséből adódik.

A nyugati országok munkavállalói ugyanakkor egyre nehezebben viselik az életszínvonal folyamatos visszaesését. Belgiumban a hét elején tartottak országos sztrájkot az elszálló árak miatt. Németországban a legbefolyásosabb szakszervezet, az IG Metall 8,2 százalékos béremelést követel, ellenkező esetben az egész termelőszektort érintő munkabeszüntetések jönnek.

A Politico arról írt, hogy 

Belgiumban húsz, Hollandiában tizenöt százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik az élelmiszerbankokhoz fordulnak élelmiszersegélyért, vagyis a válság már a közepes jövedelműeket is elérte. 

Rá­adásul az elszálló rezsiárak ellentételezésére csak a legkiszolgáltatottabbak kapnak támogatást, elsősorban egyszeri segély formájában. 

Az általános intézkedések, mint a szabályozott lakossági energiaár-emelés, az átmenetileg olcsóbb tömegközlekedés vagy a célzott áfacsökkentések nem jártak a többség számára érzékelhető eredménnyel. Átfogó, minden társadalmi csoportra kiterjesztett ármérséklő intézkedések egyedül Magyarországon vannak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/NurPhoto/Ying Tang)