Munkástanácsok: Elkerülhetetlenné vált a tizenöt százalékos béremelés

Átlagosan legalább 13-15 százalékos béremelésre lenne szükség 2022-ben a versenyszférában az árak emelkedése miatt. Ez a mérték várhatóan még nem vezetne magasabb inflációhoz a Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint.

Az infláció csökkentéséhez és a bérek reálértékének megtartásához, további emeléséhez szükséges intézkedésekről kezdeményeznek tárgyalást a munkáltatókkal és az újonnan felálló kormánnyal a szakszervezetek. Az érdekképviseletek olyan javaslatokat tennének, amelyek megakadályoznák, hogy a lakosság jövedelmi helyzete romoljon, a legkisebb jövedelemből élők megélhetése pedig ne kerüljön veszélybe, figyelembe véve az adott ágazat és munkáltató pénzügyi helyzetét.

Fontos, hogy a magas infláció és a globális nehézségek okozta gazdasági problémák ellenére is megőrizzük a bérek reálértékét, a termelékenység javulásából származó többletnyereségből pedig a munkavállalók is részesedjenek, vagyis a cégek béremelésre is fordítsanak eredményükből 

– mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a mostani és az év végéig minden bizonnyal hasonlóan magas infláció és az idei évre várt 4,5 százalékos gazdasági növekedés figyelembevételével legalább 13-15 százalékos átlagos béremelés lenne elfogadható a versenyszférában. 

Palkovics Imre a Munkástanácsok átfogó elemzésére hivatkozva kérdésünkre kiemelte, eddig sem a gyorsuló béremelkedés emelte az inflációt, és a továbbiakban sem várható inflációs spirál. A meghatározó ágazatok többségében 2021 második fél évében a bruttó profitnál és a termelékenységnél jellemzően kisebb mértékben nőtt a bértömeg, vagyis a ténylegesen kifizetett bér. 

A Munkástanácsok azzal számol, a jövőben sem várható, hogy a keresetek emelése tovább gyorsítaná az árak emelkedését. Palkovics Imre szerint egyrészt ott, ahol az érdekképviseletek évközi bértárgyalásokat kezdeményeztek a reálbérek megőrzésére, annak ellentételezésére irányulnak a törekvések. Másrészt jellemző, hogy tömeges érdekérvényesítés helyett a béremelési igényt ma a munkavállalók inkább egyénileg képesek sikerre vinni azokban az ágazatokban, ahol súlyosabb problémákat okoz a munkaerőhiány.

Palkovics Imre ugyanakkor arra figyelmeztetett: fontos lenne megvizsgálni, hogy mi áll a kiugróan gyors hazai élelmiszerár-emelkedés mögött. A 9,5 százalékos áprilisi infláción belül jóval jelentősebben, 15,6 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, és ez a folyamat az előző hónapokban is jellemző volt. 

Magyarországon a környező országokhoz és az európai átlaghoz képest jóval jelentősebb volt az élelmiszerek drágulása a fogyasztói kosáron belül, így elsősorban az alacsonyabb keresetűek magasabbnak érzékelik az inflációt. Ezt részben kompenzálja az államilag támogatott rezsicsökkentés. 

Az alacsony béren foglalkoztatottaknál így fontos a megélhetéshez szükséges jövedelem megőrzése, jövedelmi helyzetük javítása.

Az alacsonyabb jövedelműek további bérrendezésére is szükség van, mivel a tisztes megélhetéshez ma a Munkástanácsok számításai szerint egy vidéki, egyszemélyes háztartást fenntartó munkavállalónak legalább bruttó 306 ezer forintos alapbért kellene keresnie, vagyis legalább nettó 203,5 ezer forintot – jelezte a szakszervezeti vezető. 

A tisztes megélhetés azt jelenti, hogy a legalapvetőbb szükségletek mellett olyan kiadások is beleférnek a havi jövedelembe, mint a lakásbérlés, havi egyszeri kikapcsolódás, hetente egy kávézás vagy sörözés, a havi sportolási lehetőség, a saját gépkocsi fenntartása vagy annak hiányában a tömegközlekedés használata. 

Palkovics Imre hozzátette: az infláció ellentételezésére és a tisztes megélhetéshez tehát tovább kell emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, de a kormányzat szerepe más téren is nélkülözhetetlen.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)