Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,6 százalékkal nőttek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5,0, ezen belül a szeszes italok 6,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8, a járműüzemanyagoké 12,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6 százalékkal került többe.
Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a dió, mák, mogyoró csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a tojásé 14,7, a sertéshúsé 9,8, a baromfihúsé 8,3, a párizsi, kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6 százalékkal.
A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7 százalékkal nőtt, utóbbin belül a konyhai és egyéb bútorok 3,0, a szobabútorok 2,4, az új személygépkocsik 2,2, a használt személygépkocsik 1,5 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 5,0 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, a lakásjavítás és -karbantartásért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció. A maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett. Az élelmiszerek ára 13,0 százalékkal nőtt a februári 11,3 százalékos éves emelkedés után. A margarin ára 33,6, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8 százalékkal, a baromfihúsé 21,4, a tejtermékeké 18,2, az idényáras élelmiszereké 17,9 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 9,5 százalékkal, a szolgáltatásokért 6,0 százalékkal kellett többet fizetni.
Negatív meglepetés Az áprilisi inflációs adat negatív meglepetést jelent – jelezte Molnár Dániel. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője szerint az áremelkedés ütemének gyorsulására számítani lehetett, azonban annak mértéke meghaladta a várakozásokat. Az üzemanyagok áremelkedése ismét gyorsult az üzemanyagár-stop ellenére, amelyben a némiképp alacsonyabb bázis játszott szerepet. Idén áprilisban emellett bázisba került a dohánytermékek tavalyi jövedékiadó-emelésének hatása is, így ez a termékkör már visszafogta az áremelkedést. Ezzel szemben az élelmiszerek áremelkedése tovább gyorsult, illetve az előző hónapnál nagyobb mértékben nőttek a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások árai is. A megugró inflációban jelentős szerepe a világpiaci energiaárak alakulásának van, amellyel szemben a vállalati szektor nem védett. Költségoldali tételként pedig ezt a vállalatok igyekeznek a fogyasztók felé áthárítani– közölte. Támogatja emellett az áremelkedést az ellátási láncok szakadozása, a gyenge forintárfolyam, illetve a dinamikus béremelkedés is – ez utóbbi kereslet oldali tényezőként is megjelenik az árfolyamatokban. Az áprilisi adatban már egyértelműen megjelenik az orosz-ukrán háború hatása, amely a tavalyi év végén is már magas energiaárakat még tovább növelte, továbbá jelentős bizonytalanságot eredményezett a piacokon. Előretekintve az infláció a következő hónapokban tovább gyorsulhat, a kétszámjegyű infláció szinte biztosan bekövetkezik Magyarországon is, erre a kormányzati intézkedések, az árstopok nélkül már márciusban, de áprilisban biztosan sor került volna. Az inflációs folyamatokban enyhülés az év második felében várható, azonban ehhez szükség van arra, hogy az energiaárak normalizálódjanak, amelynek feltétele az orosz-ukrán háború lezárása. Fontos kiemelni, hogy uniós összehasonlításban a magyar inflációs adat egyáltalán nem kiemelkedő, az előzetes adatok alapján 5 eurózóna tagországban, köztük Szlovákiában is magasabb áremelkedést mértek, illetve a régiós országok közül Csehországban is, de a márciusi adatok alapján a lengyel és a román áremelkedési ütem áprilisban is gyorsabb lehetett a hazainál.
