Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők 8,6-8,7 százalékos márciusi inflációra számítottak – jegyzi meg a távirati iroda.
Egy hónap alatt átlagosan 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett.
Az élelmiszerek ára 13,0 százalékkal nőtt a februári 11,3 százalékos éves emelkedés után. Ezen belül a margariné 33,6, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8 százalékkal, a baromfihúsé 21,4, a péksüteményeké 18,7, a tejtermékeké 18,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,0, ezen belül a dohányáruk 7,7 százalékkal drágultak, ami 2,2 százalékponttal alacsonyabb a februárinál.
A tartós fogyasztási cikkekért 9,5 százalékkal kellett többet fizetni, ami 1,2 százalékponttal nagyobb éves növekedés a februárinál. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a szobabútorokért 15,1, a használt személygépkocsikért 12,3, a televíziókért 10,3, az új személygépkocsikért 8,6 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások díja 6,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 18,7, a járműjavítás és -karbantartás 13,0, a távolsági közlekedés 14,5 százalékkal többe, a mozijegyek ára 9,2 százalékkal nőtt. A telefon- és internet-előfizetés 1,5 százalékkal kevesebbe került, mint tavaly márciusban.
A februárhoz viszonyított 1,0 százalékos átlagos áremelkedésen belül az élelmiszereké 2,0 százalékkal emelkedett. A margarin 7,5, az idényáras élelmiszerek 5,5, a baromfihús 3,3, a sajt 3,2, a kenyér 3,0, a tejtermékek 2,7, a sertéshús 2,6 százalékkal lett drágább egyetlen hónap alatt. Olcsóbb lett viszont a csokoládé és kakaó 1,1, a cukor 0,4 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek ára 1,0 százalékkal, ezen belül az új személygépkocsiké 2,1, a használtaké 1,3 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak februárhoz viszonyítva, ezen belül a belföldi üdülésért 2,7, a lakásjavítás és -karbantartásért 2,1 százalékkal többet, a telefon- és internet-előfizetésért 0,5 százalékkal kevesebbet kellet fizetni, mint februárban.
Az első negyedévben a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,2 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest. A nyugdíjas háztartások körében a márciusi 8,3 százalékos éves emelkedést beleértve átlagosan 7,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak tavaly január–márciushoz viszonyítva.
Kismértékű meglepetést okozott az inflációs adat, a gyorsulás a vártnál lassabb volt – reagált a számokra Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője. – Az adat abból a szempontból is kedvező, hogy a külső árnyomás, az eurózóna áremelkedése a vártnál is jobban gyorsult márciusban, 7,5 százalékra. Termékcsoportonként ugyanakkor eltérő folyamatok látszódnak – hívta fel a figyelmet.
A megelőző hónaphoz képest az üzemanyagok áremelkedése érdemben lassult, ami az ársapka mellett a magasabb bázisra vezethető vissza, de ugyanígy a bázishatás lassította a dohányáruk áremelkedését is. Az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ellenben gyorsult.
Ezek szintén nem magyar sajátosságok, más uniós országokban is megfigyelhető tendenciák, és elsősorban az energiaárak növekedésére vezethetők vissza, ami beépül minden termék és szolgáltatás árába – hangsúlyozta Molnár Dániel. Növeli emellett a költségeket a háború okozta bizonytalanság és az ellátási láncok szakadozása is. Az eurózóna több országban is látható két számjegyű inflációtól a magyar gazdaságot elsősorban a hatósági árak védik, azonban ennek ellenére, ha a konfliktus nem rendeződik rövid időn belül, akkor az infláció további emelkedésére lehet számítani. A vártnál kedvezőbb adat ellenére a jegybanknak folytatni kell a szigorítást, ami a forintárfolyam erősítésén keresztül is támogatja az infláció letörését, ugyanakkor az infláció célsávba történő visszatéréséhez elengedhetetlen a nemzetközi környezet, elsősorban az energiapiacok konszolidációja – fejtette ki az elemző.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
