Az éves magyar GDP felét költené az Európai Bizottság Ukrajna újjáépítésére

A német kancellár is vállalhatatlannak nevezte a múlt héten bemutatott uniós költségvetés-tervezet egyes javaslatait, többek között a vállalatokra kivetni tervezett adót. Szerinte muszáj átszervezni a költségvetés prioritásait. Orbán Viktor pedig egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta: ez egyértelműen egy ukránbarát költségvetés, amire a magyar válasz a „soha”.

Ukrajna újjápétésére fordítaná a következő időszak uniós költségvetésének felét Ursula von der Leyen Fotó: JONAS ROOSENS Forrás: ANP MAG

Máris elutasítja a német kormány az Ursula von der Leyen által bemutatott, a 2028–2034-es időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós európai uniós költségvetés tervezetét. Stefan Kornelius, Friedrich Merz német kancellár szóvivője a javaslatban szereplő, körülbelül 700 milliárd eurós emelést „észszerűtlennek” nevezte.

Az Európai Bizottság elnöke a múlt héten nyújtotta be az unió következő ciklusra vonatkozó költségvetését, még saját pártelnöke, Friedrich Merz német kancellár is nonszensznek nevezte a tervezet egyes javaslatait, például a vállalatokra kivetni tervezett adót.

Nem elfogadható a vállalatok megadóztatása

A Bloomberg szerint a német kancellár reakciója egyértelmű jele annak, hogy a büdzsét Berlin nem fogja támogatni a jelenlegi formájában. Németországot ugyanis különösen bosszantja a német vállalatok további megadóztatására vonatkozó javaslat – írja a Világgazdaság.

„Nem hiszem, hogy van olyan jogalap, amely lehetővé tenné, hogy az EU ezt tegye” – mondta erről Merz, aki hozzátette, hogy minden ilyen döntést csak egyhangúan hozhatna meg az unió, és az kizárható, hogy Németország ilyen megközelítést alkalmazzon. A kancellár hangsúlyozta, hogy nem lehet cél a vállalatok terheinek növelése annak érdekében, hogy ezzel nagyobb mozgástere legyen az EU-nak, szerinte ez nem elfogadható.

A német kancellár korábban többször is hangsúlyozta, hogy Berlin szempontjából az EU-kiadásoknak hatékonyabbá kell válniuk a teljes pénzügyi keret növelése helyett. „Muszáj átszerveznünk az európai költségvetés prioritásait” – mondta a konzervatív vezető még a múlt hónap végén.

Fellázadtak az agrárminiszterek is

A tagállamok agrárminiszterei pedig egyenesen fellázadtak a javaslat azon pontja ellen, amely szerint a közös agrárpolitika (KAP) elveszítené különálló jogi és pénzügyi struktúráját, és beolvadna a tagállamok által irányított regionális támogatási csomagokba. 

Ez a lépés a gazdák szerint kiszámíthatatlanságot, forrásvesztést és a vidék leértékelését jelentené.

A lengyel miniszter, Czeslaw Siekierski szerint a kétpilléres agrártámogatási rendszer – közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés – megtartása létfontosságú. Ausztria mezőgazdasági vezetője, Norbert Totschnig pedig hangsúlyozta: az új „élelmiszer- és mezőgazdasági vízió” nem helyettesítheti az erős KAP-költségvetést.

Hazánk is elutasítja a tervezetet

Orbán Viktor miniszterelnök is elutasítja az uniós büdzsé tervezetét. Közösségi oldalán sorra vette, hogy nem fogad el soha olyan uniós költségvetést, amely a magyarok pénzét Ukrajnába küldi, tönkreteszi a magyar gazdákat, illetve Magyarországot zsarolhatóvá teszi. 

Szerinte ez egy „Ukrajna-barát költségvetés”, amelyet a magyar gazdák kárára finanszíroznának. Gulyás Gergely hozzátette: Magyarország vétózni fogja a tervezetet, ha nem módosítják érdemben.

Ukránbarát költségvetés

A tervezetből egyértelműen kiderül: az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezete ukránbarát költségvetés. Az agrártámogatásból vesznek el jelentős összeget, a gazdák pénzét pedig Ukrajnába viszik – hívja fel a figyelmet a Világgazdaság. A tervezet szerint egyedül Ukrajna kap több pénzt, mindenki más, a tagállamok kevesebbet kapnak. 

A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy. 

A bizottság külön támogatást ígér Kelet-Európa régióinak – különösen Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország határvidékein – mind gazdasági, mind biztonsági szempontból. Továbbá, bár az EU új bevételi forrásokat keres, nem számolta be a tervezett kiterjesztést az emissziókereskedelem épületekre és közlekedésre vonatkozó részéből. A bizottság további 100 milliárd eurót (ez körülbelül a teljes magyar éves GDP fele) javasol Ukrajna újjáépítésére és EU-tagsági felkészítésére.

De miből mennyit kapna Ukrajna a tervek szerint?

A lap összesítéséből kiderül, Ukrajnának mennyi pénzt szánna az EU a következő költségvetésből. 

• Az Európai Versenyképességi Alap védelmi és világűrrel kapcsolatos kerete 131 milliárd eurót különít el, ami az előző többéves pénzügyi keret ötszöröse. A jelenlegi elosztási arányokat figyelembe véve ennek 20 százaléka Ukrajnához kerülne. 
• Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási ága megtízszereződik. A katonai vonatkozású műveletek támogatását az Európai Békekeret fedezi, amely 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra nő, a jelen állást szerint ennek is túlnyomó részét Ukrajna kapná. 
• A 200 milliárd eurós Globális Európa Eszköz lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, ennek legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna lesz. 
• Emellett kizárólag Ukrajna számára külön 100 milliárd euró állna rendelkezésre az MFF-en felül az unió további eladósításával. Ez jelen állás szerint támogatás lenne, ezen túlmenően még több százmilliárd eurónyi hitelkeret hozható létre Ukrajnának.