Kisebb torta, nagyobb kockázat: megszorítás jöhet a magyar gazdáknak az új uniós költségvetésben

Drasztikusan csökkennének a mezőgazdasági források az Európai Unió 2028–2034 közötti költségvetésében, miközben nőnének a védelmi kiadások és Ukrajna támogatásának súlya. A magyar gazdák különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek az új uniós költségvetés forráselosztással kapcsolatos változásai miatt.

Illusztráció Forrás: Pexels

Az Európai Bizottság július 16-án mutatta be a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó közösségi költségvetési tervezetet. A már megjelenése előtt heves indulatokat kiváltó dokumentum több újítást is tartalmaz, mégis az egyik legjelentősebb átalakítás a mezőgazdaságot, valamint az agráriumhoz kapcsolódó támogatásokat érintené – írja az az új uniós költségvetésről az Oeconomus.

Az új uniós költségvetés leginkább az agráriumhoz kapcsolódó támogatásokat érintené. Fotó: MTVA/Czeglédi Zsolt

Az uniós költségvetésben felére csökkenne az agrártámogatások összege

A büdzsé eddig ismert elemei jelentősen visszavetnék az egyes tagállamoknak jutó agrártámogatási formákat, viszont magas összeg jutna benne Ukrajna támogatására is. A közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi, 2021–2027-es ciklusra vonatkozó keretösszege 386,6 milliárd euró volt. 

A most bemutatott tervezet ezt 300 milliárd euróra faragná le a 2028–2034 közötti időszakra. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság részesedése a teljes uniós költségvetésből a korábbi 32,2 százalékról 16,5 százalékra zsugorodna – vagyis lényegében a felére

– foglalja össze a változások lényegét az Oeconomus.

Miközben a mezőgazdasági kiadások nominálisan is csökkennének, az Európai Bizottság 451 milliárd eurót különítene el a védelmi és űripari fejlesztésekre, valamint további 100 milliárd eurót Ukrajna újjáépítésére és integrációjára. A gazdálkodók szerint ez súlyos aránytalanságot jelez, és komoly társadalmi feszültségekhez vezethet a vidéki térségekben.

Megszűnhet a kétpilléres támogatási rendszer

Az új költségvetési modell egyik legfontosabb változása, hogy a jelenlegi, 1999 óta működő kétpilléres rendszer – amely a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztési támogatásokat külön kezeli – megszűnne. Ehelyett egységesített, ám átláthatósági és jogállamisági feltételekhez kötött támogatási rendszer lépne életbe. Ez a konstrukció Magyarország számára komoly kockázatot jelent, tekintettel arra, hogy a kifizetések felfüggesztésének veszélye az elmúlt években is többször felmerült politikai vagy igazgatási okokból.

A tervezet szűkítené a területalapú támogatásokat (SAPS) is, amelyek eddig kulcsszerepet játszottak a magyar agrárium finanszírozásában, különösen a kis- és közepes méretű gazdaságok életképességének megőrzésében. Ennek csökkenése különösen érzékenyen érintheti a magyar agráriumot, akár tömeges gazdaságbezárásokat is eredményezhet, főként az alföldi, hátrányos helyzetű térségekben.

További súlyos problémát jelentene, hogy a tervezet fokozná az uniós piacok nyitottságát, és kedvezményeket adna az ukrán agrárexport számára. Ez az olcsóbb és gyakran kevésbé ellenőrzött mezőgazdasági termékek beáramlásához vezethetne, tovább gyengítve a magyar termelők versenyképességét.

A magyar gazdák már most aggódnak

Az Oeconomus emlékeztetett, hogy a magyar agrárkormányzat, valamint több szakmai szervezet élesen bírálta a tervezetet. Nagy István agrárminiszter szerint a támogatáscsökkenés és a piaci nyitás együttes hatása súlyos következményekkel járhat. 

Különösen a kis- és közepes gazdaságokat fenyegeti az a veszély, hogy a jövedelmezőségük vészesen csökken, és sok esetben a gazdálkodás feladására kényszerülhetnek. Ez pedig nemcsak munkahelyek megszűnésével, hanem az élelmiszer-önrendelkezés gyengülésével is járhat

– idézték a minisztert.

A magyar szakmai szervezetek attól tartanak, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlása, melyekre kedvező vám- és kereskedelmi feltételeket biztosítana az EU, tovább gyengíti a hazai termelők pozícióját. Ezek a termékek gyakran alacsonyabb árúak és kevésbé szigorú előírásoknak felelnek meg – a hazai piac telítődése pedig a magyar termények kiszorulásához vezethet.

„Fekete szerda” és a gazdák haragja

Az európai gazdálkodók szervezetei – élükön a Copa-Cogecával – egyöntetűen bírálták a tervezetet. Több országban, köztük Magyarországon, Németországban és Franciaországban is „fekete szerdának” nevezték a bejelentés napját. A bírálók szerint a mezőgazdaság funkcionális, társadalmi és kulturális szerepét semmibe veszi az a gyakorlat, amely jelentős mezőgazdasági forrásokat von el a szektortól, miközben más – gyakran kevésbé transzparens – területek, például a védelem vagy az űripar aránytalanul nagyobb forráshoz jutnak.

Az Oeconomus úgy fogalmaz, a bizottság tervezete még messze nem végleges: várhatóan a következő hónapokban még számos vita zajlik majd a teljes költségvetés és annak mezőgazdaságot érintő részéről is, mindössze az a kérdés, hogy a bizottság hajlandó lesz-e meghallgatni a gazdák és szervezetek kritikáit, valamint hogy alkalmazni fogja-e azokat.