Márciusban folytatódott a járványhelyzet okozta visszaesés után tavaly tavasz óta jellemző erős növekedési trend az ágazatban. A júliusig meghosszabbított árstopok hatása elsősorban a benzinkutak megugrott forgalmán volt érezhető – értékelte a szerdán megjelent márciusi statisztikai adatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely kiemelte, hogy a teljesítményt leginkább a tartós fogyasztási cikkek csaknem harmincszázalékos növekedést mutató értékesítése húzta a leginkább.
– A háztartások többletbevételei érezhetően élénkítik, míg az ukrajnai háború egyelőre nem fogja vissza a kiskereskedelmi forgalmat.
Részben az alacsony bázis miatt is, de legalább ennyire a üzemanyagárstop hatására a tavalyi szint másfélszereséért tankoltunk a hazai kutakon márciusban – mondta Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.
Hangsúlyozta: a foglalkoztatottak száma tartósan a 4,7 milliós csúcs körül alakul, közel tíz éve töretlenül nőnek a reálkeresetek.
– A háztartások a nagyarányú béremelések, a fiatalok adómentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a családi adóvisszatérítés miatt is több pénzből gazdálkodhattak 2022 elején
– fogalmazott.
A szaktárca szerint, ha egyéb körülmények nem okoznak lendületvesztést,
idén a vírusválság előtti esztendőkre jellemző, öt-hat százalékos ütemben erősödhet a lakossági fogyasztás hazánkban.
– A kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése a vártnál jóval nagyobb volt. Majdnem harmadával bővült a nem élelmiszer-kiskereskedelem, amelyet egyrészt az magyaráz, hogy ebben az időszakban nem voltak a tavalyi azonos időszakhoz hasonló korlátozások, illetve hogy a háztartások a februári transzfereket és a magasabb béreket jelentős arányban elköltötték – erősítette meg a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője.
Regős Gábor a lapunknak küldött értékelésében kiemelte, hogy
az üzemanyag-forgalom kiemelkedő bővülését a pánikfelvásárlások mellett a korlátozásmentesség miatti nagyobb mobilitás és az üzemanyagturizmus magyarázza.
Az elemző szerint
a kiskereskedelmi forgalom volumenének számottevő bővülése visszaigazolja az inflációt meghaladó béremelkedést és a jövedelmi helyzet javulását. A fogyasztás így az első negyedévben igen jelentős mértékben húzhatta felfelé a gazdasági növekedést, ugyanakkor vélhetően rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét is.
A kiskereskedelmi forgalom volumene a következő hónapokban is bővülhet, bár a növekedés volumene vélhetően az e havinál kisebb lesz – vélekedett Regős Gábor.
Borítókép: A lakosság vásárlóereje érezhetően erősebb tavalyhoz képest (Fotó: Havran Zoltán)