Aggasztja az európaiakat az Északi Áramlat ügye

Három évvel az Északi Áramlat felrobbantása után az európaiak többsége továbbra is választ vár: ki követte el az EU egyik legsúlyosabb infrastruktúra elleni támadását? A Századvég friss kutatása szerint a lakosság 63 százaléka elégedetlen a nyomozás elhúzódásával, ami teret adott egymással versengő, politikailag érzékeny elméletek kialakulásának. A felelősről alkotott kép mára teljesen megosztott: egyesek Oroszországot, mások az Egyesült Államokat, illetve Ukrajnát tartják valószínű elkövetőnek, miközben a hivatalos vizsgálatok továbbra sem hoztak áttörést.

Nord Stream 2 gázvezeték Fotó: HANDOUT Forrás: DANISH DEFENCE

Az európaiak többségét aggasztja, hogy három évvel az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása után továbbra sincs hivatalosan megnevezett felelős. A Századvég kutatása szerint az uniós polgárok 63 százaléka elégedetlen a nyomozás elhúzódásával, amely teret adott politikailag motivált elméletek kialakulásának. A véleménnyel rendelkezők között megoszlanak a felelős kilétére vonatkozó nézetek: a felük Oroszországot tartja valószínű elkövetőnek, 21 százalékuk az Egyesült Államokat, 19 százalékuk pedig Ukrajnát.

Az uniós polgárok 63 százaléka elégedetlen az Északi Áramlat ügyének nyomozásával. Forrás: Századvég

A vita újra felerősödött, miután Donald Tusk lengyel kormányfő azt mondta: a probléma nem a robbantás, hanem a vezeték megépítése volt. A lengyel bíróság később szabadon engedte a német fél által körözött gyanúsítottat, amit Tusk az ügy lezárásaként értékelt. A döntést több országban – köztük Magyarországon – bírálták, majd a lengyel külügyminiszter egy kijelentésével tovább fokozta a feszültséget

– számolt be a Századvég az elemzésében.

A robbantás ügye nemcsak politikai, hanem gazdasági teher is az EU számára. A vezeték korábban az olcsó orosz energia és a nyugati technológia összekapcsolódását jelképezte, mára azonban a közösség tehetetlenségének szimbólumává vált. A vizsgálatok Németországban még folynak, Svédország és Dánia viszont eredmény nélkül lezárta őket. A német nyomozás lassúságát többen politikai megfontolásokkal magyarázzák, mivel a bizonyítékok nyilvánosságra kerülése diplomáciai konfliktusokat idézhetne elő.

A bizonytalanság geopolitikai következményekkel is jár: azt az érzetet kelti, hogy az EU kritikus infrastruktúrája elleni támadás büntetlenül megúszható, ami jövőbeli szabotázsakciókat is ösztönözhet.

 Finnország kivételével minden tagállamban többségben vannak azok, akik elfogadhatatlannak tartják a felelősség tisztázatlanságát.

A hivatalos információk hiánya alternatív elméletek széles körét hozta létre arról, ki állhat a robbantás mögött. Forrás: Századvég

A hivatalos információk hiánya alternatív elméletek széles körét hozta létre. 

A narratívák időben változtak: a robbantás után eleinte Oroszországot emlegették, később az amerikai szerepvállalás került előtérbe, majd a jelenlegi – bizonyítékokkal nem megerősített – magyarázat szerint egy ukrán civil–katonai csoport lehet a felelős.

 Ezek az elméletek országonként eltérően terjedtek, így az európai közvélemény mára mélyen megosztott a feltételezett felelősök kérdésében.

Borítókép: Az Északi Áramlat 2 gázvezeték (Fotó: AFP)