További bérmegállapodások jöhetnek

Napokon belül tárgyalóasztalhoz ül a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, mivel az orosz–ukrán háború és a vártnál magasabb infláció miatt új intézkedésekre lehet szükség – értesült a Magyar Nemzet. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának napirendjén a fogyasztói árak emelkedése mellett az újabb bérrendezések is szóba kerülhetnek.

Nagy Kristóf
2022. 04. 30. 6:45
2020.05.30. MÁV vasút vonat Fotó: Katona Vanda Magyar Nemzet Fotó: Katona Vanda
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A szomszédunkban dúló orosz–ukrán háború és a korábbi, négy-öt százalékos várakozásokat messze meghaladó, bőven nyolc százalék feletti infláció új helyzetet teremtett. Ezért már a jövő héten elkezdődnek az egyeztetések a kormány, a szakszervezetek és a versenyszféra munkáltatói között. A munkavállalókat, a családokat és a gazdasági szereplőket érintő káros következmények tompítása érdekében új lépésekre van szükség. 

Újra kell gondolni a korábbi bérmegállapodásokat, de akár újabb bérintézkedések is napirendre kerülhetnek a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (VKF) ülésén

– mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a szakszervezetek olyan intézkedéseket tartanak szükségesnek, amelyek megvédik a keresetek reálértékét.

A szakszervezeti vezető felidézte, hogy tavaly ősszel, a jelentős, húsz százalékot megközelítő minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről szóló bérmegállapodás aláírásakor még mindenki legfeljebb négy-öt százalékos inflációval számolt. Ezeket a várakozásokat már a tavalyi év utolsó hónapjában is meghaladta a tényleges inflációs adat és a következő hónapokban is a fogyasztói árak emelkedése. 

A folyamatok jelentős többletkiadást jelentenek a munkavállalóknak, különösen azoknak, akik idén eddig kimaradtak a bérfejlesztésekből, vagy a bruttó keresetük nem emelkedett legalább nyolc-kilenc százalékkal. 

Palkovics Imre példaként említette az állami közszolgáltató vállalatok és a szakszervezetek között tavaly nyáron létrejött bérmegállapodást.

A többéves egyezség értelmében jövőre átlagosan öt százalékkal nőne az érintett munkavállalók alapbére. Ma már szinte biztosra vehető, hogy az infláció ennél jóval nagyobb lesz, ezért nemcsak a versenyszférában, de az állami fenntartású vállalatoknál is szükségessé vált az újabb bérrendezés, vagy a korábbi megállapodások felülvizsgálata. A Munkástanácsok elnöke kérdésünkre hozzátette: a jövőheti ülésen egyelőre nem várható, hogy konkrét intézkedésekről tárgyaljanak a szociális partnerek, a munkavállalók reálkereset-csökkenésének elkerülése ugyanakkor ebben a bizonytalan helyzetben kritikus fontosságú.

Korábban írtuk: a vállalkozásoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a várakozásokat jelentősen meghaladó, és az elemzők szerint tartósan nyolc-kilenc százalék közelében maradó infláció miatt. Több ágazatában régóta béremelési kényszerrel szembesülnek a foglalkoztatók. Elsősorban a munkaerőhiány miatt verseny folyik a képzett munkavállalókért. Ezt a versenyt azok a gazdasági szereplők nyerik, amelyek a versenytársakhoz képest magasabb fizetést kínálnak.

 

Nincsenek könnyű helyzetben a vállalkozások, mivel a koronavírus-járvány következményei már korábban az energia- és alapanyagárak emelkedéséhez vezettek, a drágulás pedig fokozott sebességre kapcsolt az orosz–ukrán háború kitörését követő piaci sokk és a szankciós politika miatt. Kedvező ugyanakkor, hogy a fogyasztás nem esett vissza, és a kereslet továbbra is élénk maradhat.

Magyarországon a kormány július 1-jéig meghosszabbította az alapvető élelmiszerekre és az üzemanyagokra bevezetett árstopot, így ezeket a lakosság továbbra is a tavaly októberi áron szerezheti be. Európában ugyanakkor a tagállamok többsége nem vezetett be hatósági árat. Ennek következménye, hogy a lakossági energiaárak átlagosan csaknem a kétszeresükre emelkedtek bő fél év alatt, a folyamatnak pedig egyelőre nem látni a végét. 

 

Az élelmiszerárak robbanásszerű, szinte naponta tapasztalható emelkedése több terméknél pánikvásárláshoz vezetett. Az általános árrobbanás szerteágazó hatásai a következő időszakban további dráguláshoz vezethetnek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Katona Vanda)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.