Az érdekképviseletek arra hívják fel a figyelmet, hogy a februári 5,6 százalékos átlagos éves reálbér-emelkedés biztató, ugyanakkor nem minden munkavállalónak emelték a munkabérét 2022-ben, ez pedig egyre nagyobb feszültségeket okoz. Ennek oka, hogy a legkisebb bérek kötelező és jelentős emelése miatt a magasabb keresetű, jellemzően szellemi munkakörben dolgozók és a középvezetők fizetése nem nő vagy jóval elmarad az inflációtól. Ez esetükben már érzékelhető, és nagyobb tehernövekedést jelent, ami a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenésével járhat, de nehézséget okozhat a kölcsönök törlesztésénél is.
A munkáltatóknak fontos figyelembe venniük, hogy a valós vásárlási szokások miatt a legtöbb munkavállaló súlyosabbnak érzékeli az árak emelkedését.
Ennek egyik legfőbb oka, hogy az élelmiszerek ára több mint tíz százalékkal nőtt, tavaly pedig az üzemanyagok és a dohánytermékek jelentős áremelkedése miatt kellett sok családnak újragondolnia a kiadásokat.
A felmérések szerint a nagyvállalatok figyelembe veszik az infláció mértékét a bérezésben, a nem exportáló kis- és közepes vállalkozások egyelőre nem pánikolnak. A vállalkozások hosszabb távon számolnak a munkaerőköltség jelentős emelkedésével, így a növekvő költségeket elsősorban az árak emelésével és hatékonyságnövelő fejlesztésekkel ellensúlyozhatják.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a legtöbb ágazatban idén februárban az inflációt jelentősen meghaladó átlagos béremelkedés volt a jellemző. Számos, magasabb fizetést kínáló ágazatban ugyanakkor vásárlóerőben csökkentek vagy nem változtak egy év alatt a bérek.
Az érintettek a villamosenergia-szektorban, az információ és kommunikáció területén, valamint a pénzügyi és biztosítási ágazatban dolgozó munkavállalók,
akiknek az átlagkeresete meghaladja a nemzetgazdasági átlagot.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images/Tom Werner)
