Erősödik a béremelési kényszer a cégeknél

A magas infláció ellenére idén is folytatódik a reálbérek emelkedése. Az alacsony és közepes kereseti kategóriákban a minimálbér és leginkább a garantált bérminimum jelentős idei emelése a vásárlóerő érdemi növekedését eredményezi akkor is, ha tovább gyorsul a fogyasztói árak emelkedése. A munkáltatókat a növekvő költségeken felül sarokba szorítja a munkaerőhiány, ráadásul a munkavállalók eltérő igényeire is jobban oda kell figyelniük.

648949940 Fotó: Tom Werner

A nagy minimálbér-emelés miatt a bérminimumnál magasabb fizetéseket is emelniük kellett a munkáltatóknak a feszültségek elkerülése érdekében. Már tavaly látni lehetett, hogy összességében kényszerhelyzetben vannak a vállalkozások, a munkaerőhiány ­miatt nem ritka a 15 százalékot meghaladó bruttó béremelés sem 2022-ben.

Az idei bérrendezéseket a legtöbb vállalkozás még az orosz–ukrán háború kitörése és az energia- és alapanyagárak rekordgyors emelkedése előtt hozta. Ekkor még mérsékeltebb, kiegyensúlyozottabb áremelkedést vártak az elemzők a járvány után újraéledő kereslet mellett. 

Noha tavaly 5,1 százalék volt az infláció, 2021 utolsó hónapjaiban látványosan gyorsult az árak emelkedése. Márciusban az infláció 8,5 százalék volt, és az elemzői várakozások szerint idén nem várható érdemi csökkenés.

A munkaadóknak az árak érzékelhető emelkedése miatt már nemcsak a tervezett jelentős béremeléseket kell végrehajtaniuk, de a munkaerő elvesztése és a bérfeszültségek elkerülése érdekében a magasabb keresetek inflációt elérő emelése is elkerülhetetlenné válhat sok vállalkozásnál. Az elemzők szerint a béremelési kényszer és az emiatt megjelenő áremelés még nem jár további inflációemelkedéssel.

Az érdekképviseletek arra hívják fel a figyelmet, hogy a februári 5,6 százalékos átlagos éves reálbér-emelkedés biztató, ugyanakkor nem minden munkavállalónak emelték a munkabérét 2022-ben, ez pedig egyre nagyobb feszültségeket okoz. Ennek oka, hogy a legkisebb bérek kötelező és jelentős emelése miatt a magasabb keresetű, jellemzően szellemi munkakörben dolgozók és a középvezetők fizetése nem nő vagy jóval elmarad az inflációtól. Ez esetükben már érzékelhető, és nagyobb tehernövekedést jelent, ami a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenésével járhat, de nehéz­séget okozhat a kölcsönök törlesztésénél is.

A munkáltatóknak fontos figyelembe venniük, hogy a valós vásárlási szokások miatt a legtöbb munkavállaló súlyosabbnak érzékeli az árak emelkedését. 

Ennek egyik legfőbb oka, hogy az élelmiszerek ára több mint tíz százalékkal nőtt, tavaly pedig az üzemanyagok és a dohánytermékek jelentős áremelkedése miatt kellett sok családnak újragondolnia a kiadásokat. 

A felmérések szerint a nagyvállalatok figyelembe veszik az infláció mértékét a bérezésben, a nem exportáló kis- és közepes vállalkozások egyelőre nem pánikolnak. A vállalkozások hosszabb távon számolnak a munkaerőköltség jelentős emelkedésével, így a növekvő költségeket elsősorban az árak emelésével és hatékonyságnövelő fejlesztésekkel ellensúlyozhatják.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a legtöbb ágazatban idén februárban az inflációt jelentősen meghaladó átlagos béremelkedés volt a jellemző. Számos, magasabb fizetést kínáló ágazatban ugyanakkor vásárlóerőben csökkentek vagy nem változtak egy év alatt a bérek. 

Az érintettek a villamosenergia-szektorban, az információ és kommunikáció terüle­tén, valamint a pénzügyi és biztosítási ágazatban dolgozó munkavállalók, 

akiknek az átlagkeresete meghaladja a nemzetgazdasági átlagot.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images/Tom Werner)