Egyedül hazánkban nőhet a minimálbér vásárlóereje

Egyedül hazánkban nő a legkisebb keresetűek vásárlóereje idén, a többi uniós országban várhatóan visszaesik a minimálbér reálértéke. A jelentős hazai minimálbér-emelésnek köszönhetően a magasabb keresetűek bérrendezése sem maradhat el. Jelentős reálkereset-csökkenést szenvednek el azok, akik kimaradnak idén a fizetésemelésekből.

Tatabánya, 2014. március 13. Egy dolgozó autószélvédőt visz a japán tulajdonú AGC Glass Hungary új üzemcsarnokában, a tatabányai ipari parkban 2014. március 13-án. A 3,5 milliárd forintos beruházás az év végéig 140 új munkahelyet teremt. MTI Fotó: Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

A térség országaiban az optimista forgatókönyvek szerint is legfeljebb a reálértékét tarthatja a minimálbér.

Nyomás alatt a hazai vállalkozások

A Magyarországra vonatkozó hazai és nemzetközi felmérések szerint a vállalkozások nagyjából húsz százaléka nem tervezett 2022-ben béremelést. Az érintett munkavállalók vásárlóerőben így jelentős visszaesést tapasztalhatnak, a cégeknek ez tovább fokozódó bérnyomást jelent.

A vállalati szférában a keresetek jelentős emelésének egyik legfőbb oka a munkaerőhiány. A szakemberekért folytatott versenyben a vállalkozások a nagyobb bérekkel próbálják megtartani a munkaerőt, vagy a hiányzó pozíciókat feltölteni. A tíz százalék közelébe ugró infláció miatt további bérnyomás nehezedik a gazdaság szereplőire.

A Magyar Nemzeti Bank arra figyelmeztet, hogy kialakulhat az úgynevezett ár-bér spirál, amelynek további inflációnövelő hatása van. A nagyobb bérköltségeket viszont csak további áremelésekkel tudnak kigazdálkodni.

Összességében ma még nem lehet megmondani, hogy az év második felében milyen folyamatok lesznek hatással az árak emelkedésére, így a bérek reálértékére. Az MNB ugyanakkor 2023-tól már arra számít, hogy az infláció tartósan visszatér az öt százalék alatti sávba, a béremelések ugyanakkor tovább folytatódnak, így jövőre az ideinél jelentősebben nő a vásárlóerő.

Sok a kérdőjel

A következő időszak legnagyobb kérdése, hogy meddig húzódik el az orosz–ukrán háború, mikorra állnak helyre a nemzetközi ellátási láncok, lesz-e elegendő ipari és élelmiszeripari alapanyag, illetve a nyugati szankciók milyen hatással lesznek a gazdaságokra.

Magyarországon a kormány szándéka szerint megmaradnak az inflá­ciót, így a háztartások kiadásait tompító intézkedések. Kérdés, hogy az Euró­pai Unió is meghoz-e olyan döntéseket, amelyekkel uniós szinten kezelhetővé válnak az elszálló árak következményei.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)