Nem elég a nagyarányú munkaerőhiány a kiskereskedelemben, a Covid-járvány éveiben is nyereséget termelő szektorban folyamatosan elértéktelenedik a bolti munkavállalók fizetése, ami fokozott feszültséget okoz a napi fogyasztási cikkek kiszolgálásában részt vevők körében. Ezért több áruházlánc alkalmazottainak jelzésére a munkavállalók érdekképviselete szerint érdemes tárgyalásokat kezdeményezni a cégekkel a jellemzően egy teljes üzleti vagy naptári évre előre kialkudott fizetések évközi emeléséről.
– Bár az elmúlt időszakban évről évre menetrendszerűen nőttek a bérek az egyes áruházi területeken, és a minimálbér például ez évtől jelentősen, húsz százalékkal emelkedett, az élelmiszer-ellátási lánc kiszolgálási felén még mindig elmaradnak a havi juttatások a nemzetgazdasági átlagtól. A fizikai munkakörökben jellemzően csak a túlórákkal, műszakpótlékokkal együtt haladja meg a nettó kétszázezret az áruházi dolgozók fizetése, ami a megfeszített tempó és a létszámhiány miatt önmagában megterhelő.
A januárban előre nem látott, mostani inflációs környezet és a háborús hatások következtében viszont a megélhetési költségek mostanra jelentősen erodálják a kézhez kapott összegeket
– mondta a Magyar Nemzetnek Bubenkó Csaba. Az Egyenlő.hu elnöke ezért
a munkáltatók és a munkavállalók képviselőit egy asztalhoz ültető ágazati párbeszédbizottságnál kezdeményezi, hogy az egyes nagyvállalatoknál és a kisebb piaci szereplőknél is kerüljön napirendre az idei bérek újratárgyalása, illetve a létszámhiány kérdése.
– Ezen a területen nagyon jelentős a munkaerőhiány, nehezen töltődnek fel az üres álláshelyek, hiába a vállalatok különféle juttatásokkal megtoldott, látványos ajánlatai. A háború okozta gazdasági megterhelés ellenére a láncok viszont továbbra is nyereségesek, például húsvétkor is egyértelmű volt a forgalom alapján, hogy – köszönhetően a különféle vásárlóerőt ösztönző, kormányzati intézkedéseknek – a lakossági fogyasztás szintje a drágulás ellenére sem csökken, sőt az idén mennyiségben meghaladta az előző évek húsvéti vásárlásait – mutatott rá az érdekképviselő.
Mint mondta, néhány hónapja a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásai során még nem lehetett látni, hogy
ebben a szektorban a kétkezi munkások jövedelmeit az elviselhetőnél érezhetően jobban csökkentik majd a kívülről begyűrűző hatások, például az energia- és alapanyagárak, a közlekedés és a mindennapi megélhetés költségeinek emelkedése.
– De már látszik, hogy
miközben a fogyasztás bővülési üteme kevésbé lassul, szükség lehet a vásárlók napi kiszolgálásában részt vevők béreinek további fejlesztésére, soron kívül,
az eddigi üzleti tervek módosításával – jelentette ki Bubenkó Csaba, megjegyezve, az is szándék, hogy a helyzet súlyához méltó érdemi párbeszéd alakuljon ki az ágazat középszintű érdekegyeztető fórumán.
– Az energiaválság és az élelmiszer-drágulás árnyékában
az iparági szereplők és az alkalmazottak kölcsönös érdekeinek megfogalmazásával születő konszenzusos javaslatok egy magasabb platform, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) elé kerülhetnek
– fűzte hozzá az elnök.
Hozzátette: az újabb, évközi emeléseket még az árstoppal járó veszteségek ellenére is volna miből kigazdálkodni a nemzetközi áruházláncok által uralt áruházi területeken. Ezért bíznak abban, hogy az ellátási lánc folyamatának fenntarthatósága érdekében a felek a nemzetgazdaság további biztonságos működése érdekében nyitottak lesznek az észszerű együttműködésre.
(Borítókép: Az áruházakban a létszámhiány is megterhelő jelenség Fotó: Balázs Attila/MTI)
