Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 374 800 forint volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó átlagkereset 31,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 31,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A KSH jelezte azt is, hogy az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (fegyverpénz), illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés járultak hozzá. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 445 ezer forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az adatokból az is kiderül, hogy január-februárban a reálkereset 13,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,1 százalékos növekedése mellett.
– Az átlagkereset februárban mintegy harmadával bővült, ám ez az adat csalóka, hiszen egyszeri tétel, a fegyveres erők hathavi bónuszának kifizetése okozta a kiemelkedő növekedést. Ugyanakkor a rendszeres átlagkereset is érdemben, az inflációt meghaladva emelkedett – kommentálta a számokat Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának a vezetője. Jelezte: jelentősen nőttek a nonprofit szféra keresetei is, ám itt a struktúraváltó felsőoktatási intézmények e szektorba történt átsorolása okozza a módosulást.
– A vállalkozásoknál dolgozók keresete átlagosan 12,3 százalékkal nőtt az első két hónapban, amely tehát a magas inflációt meghaladja, azaz a reálkeresetek emelkedtek – magyarázta.
– Ebben a járulékcsökkentés, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a munkaerőhiány játszott szerepet. A vállalkozások béremelkedési üteme az előző hónaphoz képest némileg lassult, aminek a magyarázata a bázishatásban keresendő: tavaly a minimálbér és a garantált bérminimum csak februártól emelkedett, így a januári bázisadat kisebb volt, mint a februári. Fontos, hogy a munkabérek emelkedése azon vállalkozásoknál is megtörténjen a magas infláció miatt, ahol eddig erre nem került sor. Összességében nagy változást a bérfolyamatokban nem várunk az idei évre, az eddig, illetve az eddiginél néhány százalékponttal magasabb átlagos béremelkedés jellemezheti a vállalati szférát, azaz a reálbérek átlagosan emelkedni fognak – tette hozzá.
– A várakozásoknak megfelelően kiugróan erősen indította az évet a hazai bérdinamika. Ez a többi között a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhető. A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók – nyilatkozta Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Jelezte: a januártól kétszázezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintos szakmai bérminimum miatt, illetve a négy százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik idén és 14 százalékot meghaladó lehet az éves átlagbér emelkedése. – Ezt igazolják a szakszervezeti források is, amelyek szerint hét és 27 százalék közötti átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a hazai vállalkozásoknál, a legtöbb általános megállapodás pedig 12 és 18 százalék közötti növekedésről szól – ismertette a szakértő.
Horváth András szerint a bérköltségek, az energia- és alapanyagárak növekedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten ragadnak be és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők.
– Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével. Az erőteljes alapfolyamatoknak, a minimálbéremelésnek, az ütemezett bérpályáknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is hat százalék feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról – tette hozzá a vezető elemző.
Borítókép: Van miből vásárolni. A béremelkedés bőven meghaladta az infláció mértékét. MTI/Szigetváry Zsolt
