Jelenleg a részletszabályok még nem ismertek. A minimálbérről szóló uniós javaslat mindenekelőtt kimondja, a legkisebb keresetek és a bérek megállapítása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, nincs szó tehát közös minimálbér-összegről, és az Európai Bizottság sem helyezheti nyomás alá a tagállamokat.
Az európai minimálbér tehát nem a tagországokra nézve kötelező összeget vagy egységes legkisebb bért jelenti. Mindössze olyan alapvető iránymutatásokat ír elő a minimálbér meghatározásához, amelyeket Magyarország már régóta alkalmaz.
A minimálbérirányelv-tervezet tehát megerősíti, hogy a bérek meghatározása a tagállami döntéshozatal feladata, elsősorban a szociális partnerek egyezsége alapján.
Ez azt jelenti, hogy a minimumkereset meghatározásában a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek van kiemelt szerepük, vagyis a Magyarországon is működő országos érdekegyeztetés keretében kell konszenzusra jutni.
Az irányelv emellett kimondja, hogy elő kell mozdítani a kollektív lefedettséget. Ez azt jelenti, hogy a szervezett, munkavállalói érdekképviseleti jelenlét mellett lefolytatott helyi érdekegyeztetés szintjét nyolcvan százalékra kellene emelni, vagyis a foglalkoztatók nyolcvan százalékánál kellene jelen lennie valamilyen szakszervezetnek, amely a munkavállalók többségét képviseli. Ennek elérésére ugyanakkor idehaza nincs reális esély, mivel a munkavállalók kevésbé tartják szükségesnek a szakszervezeti tagságot.
Az irányelv várhatóan a minimálbér összegére mindössze olyan általános javaslatokat tesz, amelyeket a háromoldalú hazai bértárgyalásokon már most is figyelembe vesznek a szociális partnerek.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!