Példátlan a magyarországi minimálbér emelkedése Európában. Míg nálunk 20-22 százalékkal visz több pénzt haza a legalacsonyabb bérért dolgozó munkavállaló idén, mint 2021-ben, addig az Európai Unió legtöbb tagállamában alig nőttek a bérek, sőt egyes országokban elmaradt januártól a minimálbér emelése.
Magyarországon idén bruttó kétszázezer forint a minimálbér összege, amely mintegy húsz százalékkal magasabb a tavalyi 167 400 forintnál.
Az uniós statisztikai hivatal által euróban kifejezett összeg 542 euró. A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum a tavalyi 219 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedett, az összeg a minimálbérrel azonos mértékben nőtt.
Noha a bérminimum hazánkban jóval több munkavállalót érint, mint a minimálbér, a nemzetközi összehasonlításban nem szerepel az összeg. Az Eurostat által alkalmazott forint–euró árfolyam szerint számolva a garantált bérminimum havi összege idén 705 euró.
Felzárkózunk a nyugati bérekhez
Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő a Magyar Nemzet megkeresésére az Eurostat friss adatait elemezve kiemelte:
Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben a minimálbér az Európai Unió 21, nemzeti minimálbért alkalmazó országa közül.
A kötelező legkisebb kereset emelése egyedül hazánkban volt húszszázalékos, ami jelentősen meghaladja a legtöbb tagállamban végrehajtott emelés mértékét.
A szakértő felidézte: hazánkon kívül mindössze négy tagállamban nőtt jelentősebben, vagyis 10 és 15 százalék között a minimálbér – Litvániában, Észtországban, Romániában és Horvátországban –, vagyis
idén sem mondható el az EU nagyobb részéről, hogy jelentősen növekednének a legkisebb keresetek.
Tizennégy tagállamban tíz százaléknál kisebb volt az emelés. Két tagállamban – Bulgáriában és Lettországban – pedig nem változott idén a minimálbér összege.
Közelebb került Luxemburghoz a régió
Továbbra is Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér, amely vásárlóértékének közel háromszorosa – 2,8-szerese – az unióban a legmagasabb, luxemburgi összeg – részletezte a szakértő. Szalai Piroska arra figyelmeztetett, jelentősen csökkent a különbség az EU legkisebb és legnagyobb minimálbére között, mivel 2010-ben még hatszoros volt az eltérés.
A magyar felzárkózás is jelentős: a hazai minimálbér vásárlóereje 2010-ben alig érte el a luxemburgi harminc százalékát. Idén ugyanakkor a magyar minimálbér vásárlóértéke már több mint ötven százaléka a legmagasabb uniós minimálbérnek.
Szalai Piroska kérdésünkre elmondta, a V4-országok közül jelenleg Lengyelországban a legnagyobb a minimálbér vásárlóértéke, ezt követően pedig Magyarországon, megelőzve Csehországot és Szlovákiát, annak ellenére, hogy az euróban átszámított összeg e két államban magasabb.
Idén a magyar minimálbér vásárlóértéke hat százalékkal alacsonyabb csupán az Egyesült Államok-belinek. Az érdemi magyar bérfelzárkózást jól mutatja, hogy ez a lemaradás 2010-ben még 59 százalék volt. Szalai Piroska kiemelte, az adatok azt mutatják, hogy az unióban is zárul az olló, vagyis jobban emelkedik a térségünkben a minimálbér, mint a nyugat-európai országokban. Folyamatosan csökken a korábbi lemaradásunk.
A magyar minimálbér vásárlóértéke a tizenhatodik helyen áll a tagállamok között a 21 olyan országból, ahol van egységes minimálbér. Megelőzzük Csehországot, Észtországot, Szlovákiát, Lettországot és Bulgáriát.
Megalapozatlan baloldali ígéretek
A minimálbér idei összege az elemzők többsége szerint megfelel Brüsszel európai minimálbérként emlegetett irányelvtervezetében foglalt szempontoknak. Pontos adatok ugyanakkor még nem állnak rendelkezésre, mivel csak később jelennek meg a teljes 2021-es év kereseti adatai.
Az Európai Bizottság még 2020 őszén mutatta be a minimálbér meghatározására vonatkozó, ám nem kötelező érvényű ajánlásait. A javaslat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által elfogadottakkal összhangban arra tesz javaslatot, hogy a kötelező legkisebb munkabérért dolgozók fizetése is garantálja megélhetésüket.
Az ajánlások szerint ez akkor valósul meg, ha a minimálbér összege eléri a nemzetgazdasági átlagkereset vagy a keresetek mediánjának meghatározott részét. Ezeket a feltételeket eddig az európai uniós országok töredéke teljesítette.
Az európai uniós ajánlásokkal összhangban dőlt el a 2022-es minimálbérek összege is, vagyis a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány háromoldalú megállapodása alapján. Az őszi bértárgyalásokon a szakszervezetek javaslata bizonyult erősebbnek, a munkáltatók ugyanakkor beleegyeztek az unióban példátlan emelésbe.
Az egyezség érdekében a kormány jelentősen csökkentette januártól a munkaadók által a bér után megfizetett szociális hozzájárulási adó mértékét, valamint a kisvállalatok adóját. A munkáltatóknál hagyott összeg elősegíti a minimálbérnél magasabb fizetések emelését is.
A magyar baloldal nem szavazta meg ezeket az intézkedéseket, ugyanakkor nem is vesz tudomást az Európában példátlan mértékű, a szociális partnerek döntése szerint végrehajtott minimálbér-emelésről, vagy a legkisebb bér vásárlóerejének jelentős emelkedéséről.
A Márki-Zay Péter vezette baloldal továbbra is európai minimálbér bevezetését ígéri a munkavállalóknak, noha erről az ígéretről konkrétumot sosem közöl.
A közös miniszterelnök-jelölt korábbi nyilatkozataiból ugyanakkor inkább az derül ki, a bérek felzárkóztatásánál jóval fontosabb a piaci érdekek kiszolgálása akár a minimálbér megszüntetésével is.
Borítókép: munkások a Blaha Lujza térnél (Fotó: Éberling András)
