Elkezdődtek a héten a jövő évi minimálbér összegéről folyó hazai tárgyalások, a felek ugyanakkor az első fordulón mindössze két dologban értettek egyet: egyrészt nem szabad a jelenlegi, rendkívül bizonytalan helyzetben többéves egyezséget kötni, másrészt úgy vélik, soha nem tapasztalt nehézségű egyeztetéseken dőlhet el a 2021-es kötelező legkisebb kereset. Dobrev Klára eközben továbbra is európai béreket vizionál.
Eközben az Európai Unióban is napirendre került a minimálbér: Brüsszel a tagállamok döntésébe nem beavatkozva határozna meg olyan irányelvet, amely megadja a keretet ahhoz, hogy a minimálbér összege hozzájáruljon a tisztességes megélhetéshez.
Az Európai Bizottság javaslatát a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői támogatták, mivel hazánk már megfelel ezeknek az iránymutatásoknak.
A Demokratikus Koalíció is támogatta a javaslatot, amelyet Dobrev Klára saját sikereként könyvelt el.
A kormánypárt szerint Dobrev Gyurcsány Ferenc teljesítményét is megszégyenítő hazudozásával szemben Nicolas Schmit uniós biztos elmondta, hogy a minimálbér-irányelvet alkalmazva a jövőben sem kapják minden országban ugyanazt a bért.
– Nem bírnak ki a járvány miatt megtépázott vállalkozások újabb, a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb minimálbér-emelést, például öt-nyolc százalékosat – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Dávid Ferenc közgazdász.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége korábbi főtitkára, jelenleg a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa arra figyelmeztetett:
nincsenek könnyű helyzetben a szociális partnerek.
Míg a szakszervezeti oldal joggal várja el, hogy a nehezebb körülmények közé került, romló alkupozícióban lévő munkavállalók jövőre is emelésben részesüljenek, addig a vállalkozóktól is jogos az a felvetés, hogy a világjárvány miatt a leginkább érintett kkv-szektor túlélése a lényeges.
Fotó: Havran Zoltán
A szakértő ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az infláció várhatóan 3-3,5 százalék körüli lesz jövőre, így a nyugdíjasokhoz hasonlóan az ekkora emelés elvárható lehet.
Dávid Ferenc viszont arra is rámutatott: a kormány aktívan támogathatja a szociális partnerek egyeztetését azzal, hogy nem közvetlenül a bérköltségek emelésével, hanem például a munkavállalói járulékok csökkentésével járul hozzá a magasabb nettó keresethez.
Ez a közgazdász szerint a személyi jövedelemadó csökkentésével érhető el jelenleg. Ám mivel annak egy számjegyűvé tétele jelenleg óriási, több ezer milliárdos költséggel járna, legfeljebb kiegészítheti egy alacsonyabb béralku mellett a nettó keresetek növekedését.
A Gyurcsány-párt szakpolitikusának véleménye fényében meglepő, hogy Dobrev Klára mégis arról beszél, hogy jelentős minimálbér-emelkedést hoz az Európai Bizottság javaslata.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet kérdésére szintén nem szeretett volna konkrét számokról beszélni. A szakszervezet ugyanakkor úgy látja, jövőre sem kerülhető el a minimálbérek emelése, mivel a visegrádi országokban is nőnek a kötelező legkisebb keresetek.
