Saját pártján belül sem látnak esélyt Dobrev minimálbértervére

Saját pártja is cáfolja Dobrev Klára szavait arról, hogy a közeljövőben megvalósulhat a legújabb brüsszeli iránymutatás szerinti minimálbér idehaza. A Demokratikus Koalíció szakpolitikusa megkeresésünkre egyetértett azzal, hogy a szakszervezeti és a munkaadói oldal is roppant nehéz helyzetben van az idei minimálbér-tárgyalásokon. Dávid Ferenc kiemelte: érthető a partnerek óvatossága, ám az biztos, hogy öt-nyolc százalékos minimálbér-emelésre a versenyszféra egésze önerőből nem lesz képes.

Nehéz helyzetben a szociális partnerek: emelni kell a minimálbér összegét, de figyelni kell a kkv-kra Fotó: Havran Zoltán

Elkezdődtek a héten a jövő évi minimálbér összegéről folyó hazai tárgyalások, a felek ugyanakkor az első fordulón mindössze két dologban értettek egyet: egyrészt nem szabad a jelenlegi, rendkívül bizonytalan helyzetben többéves egyezséget kötni, másrészt úgy vélik, soha nem tapasztalt nehézségű egyeztetéseken dőlhet el a 2021-es kötelező legkisebb kereset. Dobrev Klára eközben továbbra is európai béreket vizionál.

Eközben az Európai Unióban is napirendre került a minimálbér: Brüsszel a tagállamok döntésébe nem beavatkozva határozna meg olyan irányelvet, amely megadja a keretet ahhoz, hogy a minimálbér összege hozzájáruljon a tisztességes megélhetéshez.

Az Európai Bizottság javaslatát a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői támogatták, mivel hazánk már megfelel ezeknek az iránymutatásoknak.

A Demokratikus Koalíció is támogatta a javaslatot, amelyet Dobrev Klára saját sikereként könyvelt el.

A kormánypárt szerint Dobrev Gyurcsány Ferenc teljesítményét is megszégyenítő hazudozásával szemben Nicolas Schmit uniós biztos elmondta, hogy a minimálbér-irányelvet alkalmazva a jövőben sem kapják minden országban ugyanazt a bért.

– Nem bírnak ki a járvány miatt megtépázott vállalkozások újabb, a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb minimálbér-emelést, például öt-nyolc százalékosat – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Dávid Ferenc közgazdász.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége korábbi főtitkára, jelenleg a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa arra figyelmeztetett:

nincsenek könnyű helyzetben a szociális partnerek.

Míg a szakszervezeti oldal joggal várja el, hogy a nehezebb körülmények közé került, romló alkupozícióban lévő munkavállalók jövőre is emelésben részesüljenek, addig a vállalkozóktól is jogos az a felvetés, hogy a világjárvány miatt a leginkább érintett kkv-szektor túlélése a lényeges.

Nehéz helyzetben a szociális partnerek: emelni kell a minimálbér összegét, de figyelni kell a kkv-kra
Fotó: Havran Zoltán

A szakértő ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az infláció várhatóan 3-3,5 százalék körüli lesz jövőre, így a nyugdíjasokhoz hasonlóan az ekkora emelés elvárható lehet.

Dávid Ferenc viszont arra is rámutatott: a kormány aktívan támogathatja a szociális partnerek egyeztetését azzal, hogy nem közvetlenül a bérköltségek emelésével, hanem például a munkavállalói járulékok csökkentésével járul hozzá a magasabb nettó keresethez.

Ez a közgazdász szerint a személyi jövedelemadó csökkentésével érhető el jelenleg. Ám mivel annak egy számjegyűvé tétele jelenleg óriási, több ezer milliárdos költséggel járna, legfeljebb kiegészítheti egy alacsonyabb béralku mellett a nettó keresetek növekedését.

A Gyurcsány-párt szakpolitikusának véleménye fényében meglepő, hogy Dobrev Klára mégis arról beszél, hogy jelentős minimálbér-emelkedést hoz az Euró­pai Bizottság javaslata.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet kérdésére szintén nem szeretett volna konkrét számokról beszélni. A szakszervezet ugyanakkor úgy látja, jövőre sem kerülhető el a minimálbérek emelése, mivel a visegrádi országokban is nőnek a kötelező legkisebb keresetek.

Kiemelte: az európai bizottsági javaslatban foglaltak szerint az átlag- és medián­keresethez viszonyítva jövőre nyolc százalékkal kellene nőnie a minimálbérnek ahhoz, hogy elérje a kritériumokat. Jelezte ugyanakkor: Brüsszel egyelőre csak javaslatot fogalmazott meg, annak részletei nem ismertek.

Magyarországon egyébként a már ismert irányok eddig is megvalósultak, vagyis a szakszervezetek és a munkáltatók makroszintű egyeztetési folyamata során dől el a kötelező legkisebb kereset összege – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Az ellenzéki pártok most a minimálbérekkel próbálják felhívni magukra a figyelmet. Közülük is a Gyurcsány-párt hallatja leghangosabban a hangját.

Ám míg Dobrev Klára a munkavállalókat lenézve és megtévesztve euró­pai minimálbéreket emleget, addig mára egyértelművé vált, ez csak kampányfogás, mivel pártja szakpolitikusai is úgy látják, nincs lehetőség a járvány miatt ekkora mértékű minimálbér-emelésre.