időjárás 18°C Eliza, Eszter 2022. május 24.
logo

Nemzeti hatáskörben valósulhat meg az európai minimálbér

Nagy Kristóf
2020.10.29. 08:33
Nemzeti hatáskörben valósulhat meg az európai minimálbér

Az európai minimálbér tagállami kereteire adna ki iránymutatást az Európai Bizottság. Ám míg Brüsszel nagyobb szigort, ám tagállami döntéseket hangsúlyoz, Dobrev Klára pártja európai sikereként értékeli a javaslattételt. A kormány ugyanakkor az ennek alapjául szolgáló Európai Szociális Pillérhez a többi tagállammal együtt már 2018-ban csatlakozott.

Az európai minimálbér előmozdítása érdekében terjesztett elő uniós irányelv-javaslatot az Európai Bizottság. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a tegnapi bejelentéskor immár sokadszor leszögezte: nem kötelezi a tagállamokat a törvényben előírt minimálbérek bevezetésére, és nem határoz meg közös minimálbér-szintet sem.

Dobrev új sikere vajában nem is olyan új

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa, európai parlamenti alelnök pártja európai sikereként értékelte a bizottsági bejelentést. Gyurcsányné a 2018-as EP-választásokra tett ígéretük betartását emlegette.

Mindezt annak ellenére, hogy a magyar kormány már 2017-ben csatlakozott a jelenlegi brüsszeli javaslat alapjául szolgáló Európai Jogok Szociális Pilléréhez,

amely a Jean-Claude Juncker vezette, előző bizottsághoz köthető. A szociális pillér húsz pontban foglalja össze, hogy a méltányos munkafeltételek, így a megélhetéshez szükséges bérek kialakításához, vagy a szociális biztonság eléréséhez milyen eszközökre van szükség.

Nincs sok újdonság a bizottság minimálbér-javaslatában
Fotó: Éberling András

A dokumentum mindössze útmutatás az unió és a tagállamok számára, és úgy tűnik, Brüsszel most szigorúbban venné ezeknek a tagállami átültetését.

Szó sincs általános uniós gyakorlatról

A javaslat a minimálbérek keretére vonatkozik, a nemzeti hagyományok, a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadságának tiszteletben tartásával. Az Európai Bizottság közleményében szintén kiemelte: Brüsszel mindössze a követendő minimumszabályokat jelölné ki.

A javaslat tiszteletben tartja és igazodik a tagállamok hatásköreihez, valamint megőrzi a szociális partnerek autonómiáját és szerződési szabadságát a bérek terén. Nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy jogszabályban rögzítsék a minimálbéreket, és nem határoz meg közös minimálbérszintet sem.

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos az irányelvre tett javaslattal kapcsolatban arról beszélt, az uniós munkavállalók közel 10 százaléka szegénységben él. Ezért fel kell zárkóztatni a hosszú ideje stagnáló minimálbéreket az elmúlt évtizedek során növekedést mutató egyéb keresetekhez.

A kollektív tárgyalásokon alapuló bérmegállapítás rendszerének etalonként kell szolgálnia valamennyi tagállamban. A szociális jogok európai pillérének 6. alapelve egyértelműen kimondja a megfelelő összegű minimálbérhez való jogot. A kezdeményezést valamennyi tagállam jóváhagyta, ezért számítunk arra, hogy továbbra is elkötelezettek maradnak az abban foglalt célok és értékek mellett – fogalmazott a biztos.

Nem várható nagy meglepetés

– Összességében nincs újdonság a javaslatban. Az iránymutatások szerint a megélhetéshez szükséges minimum kereset az átlagkereset 50-60 százalékát kellene, hogy elérje. Ez Magyarországon már megvalósul a jóval szélesebb munkavállalói réteget érintő garantált bérminimum esetén – mondta kérdésünkre Mészáros Melinda.

A Liga Szakszervezetek elnöke emellett megjegyezte, a szociális párbeszéd intézményén keresztül várja el a bizottság, hogy a tagállami minimálbér összegéről egyezségre jussanak.

a kormány jelezte, aktívan részt kíván venni az egyeztetési folyamatban, ugyanakkor a szakszervezetek és a munkáltatói képviseletek egyezségén alapuló megállapodást szeretne.

Hozzátette: fontos, hogy a bizottság figyelembe vegye a tagállami sajátosságokat.

A baloldal sértegeti és megtéveszti a munkavállalókat

Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, Dobrev Klára egyfelől áldozatként állítja be az alacsony keresetű munkavállalókat, az érintett munkavállalói réteget, másfelől tudatlan kétkezi munkásnak tartja őket. A meghatározó szakszervezetek felháborítónak tartják Dobrev szavait, a kormány pedig arra szólította fel a politikust, ne sértegesse a magyar munkavállalókat.