Nemzeti hatáskörben valósulhat meg az európai minimálbér

Az európai minimálbér előmozdítása érdekében terjesztett elő uniós irányelv-javaslatot az Európai Bizottság. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a tegnapi bejelentéskor immár sokadszor leszögezte: nem kötelezi a tagállamokat a törvényben előírt minimálbérek bevezetésére, és nem határoz meg közös minimálbér-szintet sem.

Dobrev új sikere vajában nem is olyan új

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa, európai parlamenti alelnök pártja európai sikereként értékelte a bizottsági bejelentést. Gyurcsányné a 2018-as EP-választásokra tett ígéretük betartását emlegette.

Mindezt annak ellenére, hogy a magyar kormány már 2017-ben csatlakozott a jelenlegi brüsszeli javaslat alapjául szolgáló Európai Jogok Szociális Pilléréhez,

amely a Jean-Claude Juncker vezette, előző bizottsághoz köthető. A szociális pillér húsz pontban foglalja össze, hogy a méltányos munkafeltételek, így a megélhetéshez szükséges bérek kialakításához, vagy a szociális biztonság eléréséhez milyen eszközökre van szükség.

Nincs sok újdonság a bizottság minimálbér-javaslatában
Fotó: Éberling András

A dokumentum mindössze útmutatás az unió és a tagállamok számára, és úgy tűnik, Brüsszel most szigorúbban venné ezeknek a tagállami átültetését.

Szó sincs általános uniós gyakorlatról

A javaslat a minimálbérek keretére vonatkozik, a nemzeti hagyományok, a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadságának tiszteletben tartásával. Az Európai Bizottság közleményében szintén kiemelte: Brüsszel mindössze a követendő minimumszabályokat jelölné ki.

A javaslat tiszteletben tartja és igazodik a tagállamok hatásköreihez, valamint megőrzi a szociális partnerek autonómiáját és szerződési szabadságát a bérek terén. Nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy jogszabályban rögzítsék a minimálbéreket, és nem határoz meg közös minimálbérszintet sem.

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos az irányelvre tett javaslattal kapcsolatban arról beszélt, az uniós munkavállalók közel 10 százaléka szegénységben él. Ezért fel kell zárkóztatni a hosszú ideje stagnáló minimálbéreket az elmúlt évtizedek során növekedést mutató egyéb keresetekhez.

A kollektív tárgyalásokon alapuló bérmegállapítás rendszerének etalonként kell szolgálnia valamennyi tagállamban. A szociális jogok európai pillérének 6. alapelve egyértelműen kimondja a megfelelő összegű minimálbérhez való jogot. A kezdeményezést valamennyi tagállam jóváhagyta, ezért számítunk arra, hogy továbbra is elkötelezettek maradnak az abban foglalt célok és értékek mellett – fogalmazott a biztos.

Nem várható nagy meglepetés

– Összességében nincs újdonság a javaslatban. Az iránymutatások szerint a megélhetéshez szükséges minimum kereset az átlagkereset 50-60 százalékát kellene, hogy elérje. Ez Magyarországon már megvalósul a jóval szélesebb munkavállalói réteget érintő garantált bérminimum esetén – mondta kérdésünkre Mészáros Melinda.

A Liga Szakszervezetek elnöke emellett megjegyezte, a szociális párbeszéd intézményén keresztül várja el a bizottság, hogy a tagállami minimálbér összegéről egyezségre jussanak.

Emlékeztetett: a tegnap megkezdődött hazai tárgyalásokon

a kormány jelezte, aktívan részt kíván venni az egyeztetési folyamatban, ugyanakkor a szakszervezetek és a munkáltatói képviseletek egyezségén alapuló megállapodást szeretne.

Hozzátette: fontos, hogy a bizottság figyelembe vegye a tagállami sajátosságokat.

A baloldal sértegeti és megtéveszti a munkavállalókat

Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, Dobrev Klára egyfelől áldozatként állítja be az alacsony keresetű munkavállalókat, az érintett munkavállalói réteget, másfelől tudatlan kétkezi munkásnak tartja őket. A meghatározó szakszervezetek felháborítónak tartják Dobrev szavait, a kormány pedig arra szólította fel a politikust, ne sértegesse a magyar munkavállalókat.