Az infláció ellenére is nőtt a magyar minimálbér vásárlóereje

Az Európai Unió országai közül egyedül Magyarországon emelkedett jelentősen a minimálbér vásárlóereje. A kötelező legkisebb bér bruttó összege is hazánkban nőtt a legjobban, a béremelés messze meghaladta a többi uniós tagállamban jellemző mértéket. Az államilag meghatározott minimálbért alkalmazó 21 ország közül mindössze hat tagállamban nem esett vissza a legrosszabbul keresők bérének reálértéke, de a háborús infláció ellenére is érdemi vásárlóerő-bővülést egyedül nálunk hozott a 2022-es év.

Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a minimálbér az Európai Unió tagállamai közül 2021. február és 2022. január között. A hazai legkisebb bér forintban számított bruttó összege 19,5 százalékkal emelkedett, euróban számolva – a forint–euró árfolyamváltozása miatt – pedig 16 százalékkal. 

A közel húszszázalékos béremelésnek köszönhetően Magyarországon szinte példa nélküli mértékben, tíz százalék felett nőtt a legalacsonyabb keresetűek fizetésének vásárlóereje 

– derül ki az Eurofound friss átfogó jelentéséből. 

Irigylésre méltó a magyar minimálbér emelése

Magyarországon húsz százalékkal emelkedett a minimálbér és szintén húsz százalékkal a szakmunkás-minimálbér összege 2022. januártól. A KSH fogyasztói árak emelkedésével kapcsolatos adatai szerint a fizetésemelés a háborús infláció ellenére is érdemi reálbér-emelkedést jelent az érintett dolgozók számára. 

Nemcsak Magyarországon jellemző a fogyasztói árak korábbiakhoz képest gyorsabb emelkedése. Az eurózóna inflációja is rekordot döntött májusban, de igaz ez minden EU-s országra. A legtöbb uniós tagállamban ugyanakkor a legkevesebbet keresők fizetése nem követte az árak emelkedését.

Magyarországon – egyedüliként – tíz százalékot meghaladóan nőtt a legalacsonyabb keresetűek vásárlóereje. 

Hazánkat Horvátország követi, ahol a minimálbér reálértéke négy-öt százalék között emelkedett. Stagnált vagy enyhén nőtt a vásárlóerő Romániában, Portugáliában, Észtországban és Litvániában. A többi uniós országban meghaladta a legalacsonyabb bérek növekedését az árak emelkedése.

Csökken az európai munkavállaló életszínvonala

Éles különbség mutatkozik a nyugati és a kelet-európai országok minimálbér-politikája között. Nyugat-­Európában a minimálbér összegét Belgium emelte legnagyobb mértékben, négy százalékkal, a többi régi ­uniós tagország ennél kisebb korrekciót fogadott. A dél-európai országok közül jobban nőtt a minimálbér Spanyolországban és Portugáliá­ban. Egyedül a régiónkban volt jellemző tíz százalék feletti minimálbér-emelés.

Magyarországon a jelentős emelés ellenére továbbra is az egyik legalacsonyabb a minimálbér összege, hazánknál csak Romániában, Lettországban és Bulgáriában alacsonyabb a kötelező legkisebb bér. Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy 

vásárlóerőben jobban teljesít a magyar minimálbér, emellett nálunk a garantált bérminimum, azaz a szakmunkás-minimálbér összege érint többeket, 

noha a középfokú végzettséghez köthető legalacsonyabb fizetés ennek ellenére sem szerepel a nemzetközi összehasonlításban. Az Eurofound a bruttó kétszázezer forintos minimálbért 542 euróban határozza meg. Az alkalmazott forint–euró árfolyam alapján a garantált bérminimum havi 702 euró, ami már magasabb, mint a lengyel minimálbér.

Az európai minimálbér tagállami döntés

Az állami minimálbért alkalmazó országokban a kötelező legkisebb keresetért dolgozók aránya átlagosan öt százalék. Egyes ágazatokban ennél jóval nagyobb az alacsony keresetűek aránya: a mezőgazdaságban és a turizmus-vendéglátásban tíz százalék feletti. A minimálbéres fizetés a női munkavállalóknál és a részmunkaidősöknél jellemzőbb, mint a teljes munkaidőben dolgozóknál. 

Néhány országban, beleértve Magyarországot többlépcsős minimálbér-rendszer működik. A hazai rendszerrel szemben ugyanakkor inkább az a jellemző, hogy a fiatal munkavállalók vagy a legalacsonyabb iskolai végzettségűek keresete valamivel elmaradhat a minimálbértől. 

Magyarországon nőtt legjobban a minimálbér. Grafika: Magyar Nemzet

Ezzel szemben nálunk a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók – amennyiben a munkakör megköveteli a végzettséget – nem kereshetnek kevesebbet a garantált bérminimum összegénél.

Kétféle minimálbér-meghatározás az általánosan elterjedt: a magyarországihoz hasonló, az EU által is ajánlott háromoldalú egyeztetés, amelynek keretében a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány egyezsége a döntő, ám az alku hiányában a törvényhozás is dönthet az új összegről. Sok országban, például Belgiumban, Hollandiában vagy Franciaországban bizonyos törvényben meghatározott feltételekhez – például infláció, GDP-növekedés – kötött a legkisebb bér változása.

Törvény helyett kollektív szerződés

Nem minden uniós tagországban van központi minimálbér: 

• Ausztriában,
• Finnországban,
• Svédországban,
• Dániában,
• Olaszországban
• és Cipruson a többi tagországtól eltérő a legalacsonyabb fizetések megállapítása.

Ezekben az országokban ágazati szintű egyezségek alapján határozzák meg a fizetéseket. Ezekben az országokban jelentős erőt képviselnek a szakszervezetek, a munkavállalói érdekképviseleti lefedettség meghaladja a nyolcvan százalékot. A szakszervezeteknek ezért erős tárgyalási pozíciójuk van a munkáltatói szervezetekkel folytatott tárgyalásokon.

A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek között létrejött kollektív szerződés az irányadó. Ezek a megállapodások vonatkozhatnak a helyi munkavállalókra, de kiterjedhetnek egy-egy ágazat minden szereplőjére is. 

Mikor jöhet az uniós minimálbér?

Egységes minimálbér nem lesz az Európai Unióban, ezt korábban az Európai Bizottság többször hangsúlyozta. Ha a tagállamok és az Európai Parlament is jóváhagyja Brüsszel javaslatát, akkor az irányelv elfogadásától számítva két évük van a tagállamoknak az uniós szabályok bevezetésére. 

Magyarországon ugyanakkor nem hoz változást az európai minimálbér irányelve, mivel a tervezetben javasolt feltételeket jelenleg is teljesítjük. 

A magyar kormány korábban ugyanakkor kiemelte, nem támogatja az európai minimálbért, mivel a kereseteket befolyásoló döntésekbe való beavatkozás sértené a nemzetek szuverenitását.

A kollektív tárgyalások hagyományát ezek az országok a jövőben is meg szeretnék őrizni, kiemelten igaz ez a skandináv államokra. Ennek következménye, hogy az érintett országok mereven elutasították Brüsszel korábbi javaslatát, amelyben kötelezővé tette volna az országos legkisebb bér megállapítását.

Olaszországban és Cipruson kerül időről időre napirendre az országos minimálbér, ám bevezetéséről érdemi tárgyalásokra egyszer sem került sor.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)