A jelenlegi miniszterelnök és a kihívója egyszerűen nem ugyan abban az univerzumban vannak a filozófus szerint

A Mozgásban című podcast mai adásában G. Fodor Gábor ezúttal is a kampányról beszélgetett. Ezúttal Amerika, Európa és a digitális tér után a politika és a morál viszonyáról beszélgetett Lánczi András filozófussal. A műsorban többek között szóba került a politika és a technológia viszonya, a cél iránti alázat, a politika és az érzelmek kapcsolata, valamint az igazság és a többség kérdése.

A cél iránti alázat

Reggel nem tudna egy ember sem felkelni az ágyából, ha nem lenne értelme az emberi életnek. Az embereknek állandóan valami cél érdekében kell dolgozniuk. Az emberi élet egy közösségi élet, és ez nekünk folyamatosan szolgálni kell. Az emberi közösségekbe irányító kell, kell vezetés, a közösségnek kellenek törvények, mert csak így lesz értelme az életnek, így lesz élhető – magyarázta Lánczi András. Majd hangsúlyozta: vagyis a tét az óriási, és ez egy morális alapokon nyugvó dolog, akkor is, ha nem ismerjük el.

Annak van jelentősége, hogy mi az, ami racionálisan helyeselhető és mi az, ami racionálisan nem helyeselhető, ezt ki kell tudnunk mondta – mutatott rá a filozófus. Majd jelezte: a modern tudomány erre nem igazán van felkészülve, kívül helyezte magát ezen. Valamiféle fölmérője akar lenni a helyzetnek, de azt, hogy ez jó, vagy rossz, azt nem dönti el. 

A politika és az érzelem

A politikában helye van az érzelmeknek, a legtöbb ember ezen keresztül kapcsolódik. Ha megnézünk bármilyen erkölcstant, akkor azt látjuk, hogy az erkölcsi kérdésekről való racionális gondolkodást elsősorban az érzelmek befolyásolják – mondta Lánczi András. Majd rámutatott: ezt ki is lehet használni, mindig van olyan, aki ahhoz az eszközhöz nyúl, hogy az elégedetlenséget felerősítse és a felhergelt embereket a saját hasznára fordítsa.

Minden azon múlik egy közösségben, hogy milyen egy vezető. Egy adott közösségből ki lehet hozni egy jó vezetővel, hogy ott szívesen dolgoznak és nő a termelékenység, egy rossz vezetővel pedig azt, hogy széthúzás legyen és csökkenjen a termelékenység – magyarázta a jó és rossz kormányzat közötti különbséget a filozófus. 

Az igazság és a többség kérdése

Ez a dilemma az egyik legrégebbi és legvalóságosabb, még akkor is, amikor nem demokrácia van, ugyanis az emberek ellenében még a legnagyobb császár sem tud uralkodni – hangsúlyozta Lánczi András. Majd rámutatott: az uralkodó azonban látja, hogy a különböző célok hogyan viszonyulnak egymáshoz, ezeket a célokat hogyan kell sorrendbe állítani, mert nem minden cél egyformán értékes. Valójában a politikában állandóan hierarchikus dolgok alakulnak ki maguktól, mert ez a dolgok természetes rendje – tette hozzá.

Amikor valaki valójában irányít, akkor abban a pillanatban tudja, hogy nem lehet minden célt egyszerre megvalósítani, sorba kell őket állítani, és itt jön elő a konfliktus, hogy a politikus ajánl egy sorrendet, és a tömeget meg kell győzni, hogy ez a jó prioritási sor – magyarázta. Hozzátette: ehhez azonban érvek kellenek, az, hogy az emberek elhiggyék az adott emberről, hogy valóban tudja, miről van szó és ura a problémáknak, valamint a hitelesség.

„A jelenlegi miniszterelnök és a kihívója […] egyszerűen nem ugyanabban az univerzumban vannak” – jegyezte meg az elhangzottakkal kapcsolatban a filozófus.