Amerikai sportszakemberek és pszichológusok szerint a függésben végzett edzések olyan élmény nyújtanak, amit utoljára talán gyerekkorunkban a játszótéren éltünk át. Teljesen felszabadít és ellazít, hiszen – ha csak néhány másodpercre is – elszakadunk a földtől. Ilyenkor sokkal könnyebben kizárhatjuk a külvilágot, és képessé válunk sportolás közben csak önmagunkra és lelkünkre koncentrálni. Ilyen mozgás az antigravitációs jóga és a trx edzés is – derül ki a diétaésfitnesz.hu cikkéből.

LÉGTORNA A FÜGGŐÁGYBAN
Az antigravitációs, vagy más néven függő jóga ötlete egy amerikai edző, Christopfer Harrison fejéből pattant ki egy indiai utazása során. Épp egy függőágyban pihent, amikor azon gondolkodott, milyen megnyugtató érzés felnőttként egy puha anyagtól körülölelve hintázgatni. Később önálló sporttá fejlesztette a különös jógát, és világszerte rengeteg követője akadt. „Magyarországra Vincze Tünde légtornász hozta el az új sportot. Tünde főként a haladóknak szóló gyakorlatsorokat fejlesztette tovább, arra összpontosítva, hogyan lehet az egyes jógapózokat könnyen összekötni a légtornász-elemekkel” meséli Sántha Brigitta antigravitációs jógaoktató.
NEVETVE REPÜLÜNK
A 60 perces jóga órát végig kellemes, nyugodt, lágy zene kíséri. A legjobb, ha kényelmes, testre simuló nadrágban, mezítláb állunk a felfüggesztett anyag elé, hogy részt vegyünk az időutazáson. Az edzés természetesen egy rövidke bemelegítő sorozattal kezdődik. Itt megtanulhatjuk a jógából már jól ismert légzéstechnikát, vagyis hogy a gyakorlatok során folyamatosan az orrunkon keresztül kell lélegeznünk. Alaposan átmozgatjuk a felsőtestünket, a függőágy segítségével megnyújtjuk a láb izmait, végül pedig kényelmesen, minden porcikánkat átmelegítve belefekszünk az anyagba.
Ezután légiesnek tűnő jóga gyakorlatsorok következnek. Kívülről nézve úgy tűnik, mintha mi sem lenne annál természetesebb, hogy fejjel lefelé, lábunkat az anyagba tekerve tornázunk – csakhogy ennél sokkal összetettebb a mozgás. Olyan érzés, mintha repülnénk, és közben elfeledkezünk a hétköznapok terheiről. Miközben a tükörben figyeljük fejjel lefelé lógó testünket, azt vesszük észre, hogy hangosan nevetünk saját magunkon. Az óra legnagyobb előnye, hogy a talajon végzett mozgásformákkal ellentétben nem nehezedik nyomás a gerincoszlopra, de serkenti a véráramlást, így nagyon felfrissíti a szervezetet. A lebegés olyan izmokat mozgat meg, amelyek nem feltétlenül jutnak szerephez a hétköznapokban, ezért izomépítő gyakorlatként is hasznos