A tudósok 16, Szingapúrban forgalmazott állateledelmárka 45 termékét elemezték DNS-vizsgálattal. A termékek többségén a hal, óceáni hal vagy fehér hal meghatározás szerepelt a tartalmát ismertető listán. Néhány esetben feltüntették a tonhal vagy lazac felhasználását, de zömmel semmiféle konkrétumot nem írtak.
A 144 mintából 45 tartalmazott cápa DNS-t. Leggyakrabban a kékcápa, a selyemcápa és a fehéruszonyú szirtcápa maradványait fedezték fel. Utóbbi két faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sérülékeny fajok között szerepel.
A Frontiers in Marine Science című folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a cápahús azokból a cápákból kerülhetett az állateledelekbe, amelyeket az uszonyuk miatt fogtak ki. A kutatók arra figyelmeztettek: sokkal pontosabban fel kellene tüntetni a termékek tartalmát, hogy a gazdák tisztában legyenek vele, mivel etetik az állataikat, és az honnan származik.
Andrew Griffiths, az Exeteri Egyetem ökológusa elmondta, hogy korábban saját kutatócsoportja és más kutatók is felfedezték cápák DNS-ét emberi fogyasztásra szánt termékekben. Mint hozzátette: a termékek pontos tartalmának feltüntetésére vonatkozó szabályok hiánya azt jelenti, hogy legálisan a legkülönfélébb veszélyeztetett fajok széles köre lehet bennük.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!