Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
Tömegmérgezést okozott a lisztnek vélt arzénes permetezőpor
Debrecenből jelentik: Az utóbbi hetekben rejtélyes mérgezési esetek tömege fordult elő Kemecse községben. Naponta betegedtek meg családok valamilyen titokzatos betegség következtében, amelyről csak annyit tudtak megállapítani, hogy mérgezési tüneteket okoz. Több halálos áldozata is volt ennek a betegségnek és az egész falu egy rettegésben élt már, amikor a csendőri és hatósági vizsgálat rájött a tömeges mérgezések okára.
– Alberték esélyt sem adtak Ausztriának
– A téeszelnök kijárási tilalmat hirdetett
– Összevonták a két falut, hogy végrehajthassák a nagy tervet
– „A régi világ? A muzsikálható, gavalléros magyar világ? Az ma már úgysincs”
– Forradalmár taxisoktól tarthattak a budapesti utasok
– „Szocialista haladás”: rá sem lehetett ismerni a palóc falura
– Villamossal mentették a bírót Kispesten
– Így változtatta meg a zalaiak életét az olajkincs
A további bejegyzéseket itt olvashatja.
Gégény András 54 éves gazdálkodónak kis szőlője volt a községben. hetekkel ezelőtt Bálint András, a gazdálkodó veje egy papírzsacskóban liszthez hasonló arzéntartalmú permetezőszert ajándékozott apósának. Ezt a port a vállalkozó huszonegy éves Margit nevű leánya lisztnek nézte és az éléskamrában lévő liszteszsákba öntötte. Másnap kenyeret sütöttek és néhány nap múlva a gazdálkodó családja súlyos mérgezés tüneteivel került kórházba. A gyors orvosi beavatkozás sikerrel járt, a családot megmentették.
Alighogy kijöttek a kórházból, a felgyógyulás örömére lakomát csaptak, amelyre megérkezett a gazdálkodó 23 éves József nevű fia is, aki Nyíregyházán teljesít katonai szolgálatot. Az éléskamrában lévő lisztből kenyeret és különböző süteményeket készítettek, amelyeket részben a gazdálkodó családja és a falubeliek fogyasztottak el, részben pedig Gégény József vitt magával Nyíregyházára. A kaszárnyában katonatárasait megkínálta a süteményekkel s a „hazait” jóízűen el is fogyasztották. Másnap valamennyien megbetegedtek, akik a süteményből ettek. A megmérgezett katonákat, valamint a falubeliek egész seregét orvosok vették kezelés alá, de nem tudták megállapítani, milyen mérgezéssel állanak szemben. A járványszerűen mutatkozó esetekről a község értesítette az illetékes hatóságokat. Nyíregyházáról bizottság szállt ki a helyszínre, vizsgálatot tartottak, de még mindig nem jöttek rá a mérgezések okára. Közben az ötvennégy éves Gégény András meghalt a kórházban, majd pedig a gazdálkodó három gyermeke szenvedett ki. A tömegmérgezésnek közel negyven áldozatát kezelték már, amikor végre kiderült, mi okozta a szerencsétlenségeket.
A tragikus módon elhunytak holttestét ugyanis felboncolták, majd a hullarészeket az Országos Vegyvizsgáló Intézetbe küldték. A vizsgálat megállapította, hogy mindannyiukat arzénmérgezés ölte meg. A csendőrség ekkor megindította nyomozást, hogyan került arzén az ételbe. A nyomozás során oldódott meg aztán a rejtély: Bálint András, az elhunyt gazdálkodó veje jelentkezett, mert eszébe jutott, hogy nemrégiben permetezőszert vitt apósának. Hamarosan aztán kimutatták, hogy az éléskamrában talált llsztben volt elkeverve az arzéntartalmú por, amely eddig négy halálos mérgezést okozott.
(1938. szeptember 10., 6. oldal)
Hazánkban tetőzött a Dráva, Jugoszláviában gátat tört át
A Dráva árhulláma Barcsnál a szerda délutáni tetőzéstől csütörtök reggelig 29 centiméterrel, a legfelső szakaszon, Őrtilosnál pedig már 144 centiméterrel apadt. Csütörtök délután a legalsó magyar folyószakaszon, Drávaszabolcsnál is tetőzött az árhullám, s a vízszint ezen a helyen közelítette meg legjobban a régi maximumot. Ezért a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság továbbra is harmadfokú készültségben védi a folyó gátjait. Matty község mellett, a lankai zsilipnél tovább erősítették a töltést. Néhány helyen a gát mögött víz fakadt fel, de nem jelentős, mert az árhullám gyors levonulása miatt már nem kaphat annyi utánpótlást, amennyivel veszélyeztethetné a védett területeket
A Dráva csütörtökön ismét elárasztással fenyegette a jugoszláviai Baranyát, amely a közelmúltban súlyos károkat szenvedett az árvizektől. A folyó csütörtök reggel áttörte Satoriste mellett az újonnan épült gátat A mintegy harmincméteres résen keresztül naponta 9-10 millió köbméter víz ömlik ki és árasztja a környéket. A védőgátak kritikus helyein ezer ember dolgozik a töltések erősítésén és a kiáradt víz lokalizálásán.
(1965. szeptember 10., 3. oldal)
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
