Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: az Új Széchenyi-terv kitörési pontként kezeli az egészségturizmust, amely a nemzetközi piacokon is versenyképes kulturális és természeti értékeken alapuló kínálattal rendelkezik. Tájékoztatása szerint az egészségturisztikai motivációval Magyarországra utazó külföldiek száma 2010-ben 1,8 millió főre emelkedett. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus – amelyet a csaknem húszéves múlttal rendelkező Magyar Fürdővárosok Szövetsége országosan lefed – megalapozója lehet a konferencia-, sport- és kulturális turizmusnak is – tette hozzá.
A fejlesztési lehetőségek között a helyettes államtitkár kiemelte: a fürdővárosok érdekeit is szolgáló turisztikai desztináció menedzsment szervezeteknek a regionális operatív programon belül 5,5 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésére, és eddig 80 regisztrációs igény – közöttük több fürdővárosé – érkezett már be a minisztériumhoz.
Szabó Zoltán, a MFVSZ titkára a szervezet tagjai körében elvégzett felmérésről szólva elmondta: a települések szerint a gyógyturizmus fejlesztését leginkább az utófinanszírozással működő pályázati rendszer gátolja, amelyet a polgármesterek túl bonyolultnak tartanak. A szövetség 37 fürdőváros válasza alapján készült felmérésében rámutat, hogy az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó kormányzati támogatás szintje alacsony, és a kormányzási ciklusokon átívelő stratégia hiánya sem segíti a fürdővárosok fejlődését. Lázár István, a MFVSZ elnöke a szervezet megerősítését tartja elsődleges feladatának, amelyet a többi között a tagok számának növelésével kívánnak elérni. Elmondta, hogy Budapestet is szeretnék tagjaik között tudni.
A 46 tagtelepülésből álló szövetség 1993-ban alakult meg, célja a magyar fürdővárosok érdekeinek képviselete. A fürdővárosok szövetsége közgyűlésén tíztagú elnökséget választottak, és beszámoltak a szervezet 2011. évi gazdálkodásáról is.
