Lassan lábal ki a válságból a fejlett világ

A fejlődő országok gazdasága tovább növekszik, míg az elit körbe tartozók lassulnak. A jövő évben Európa nagyjából stagnál, míg az Egyesült Államok lassan növekszik.

Ebben a környezetben az orosz reformok az eltökéltségen kívül jelentős mértékben ismét az olajáraktól függenek. Mindezt a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett vitafórum, a Valdaj Klub előadói állapították meg a Moszkva melletti Kalugában 8. alkalommal összehívott, tegnap kezdődött találkozójukon.

Nem ismeri a válság szót Anatolij Artamonov, a kalugai terület kormányzója. A nem utolsósorban a főváros közelségének is köszönhető látványos fejlődés, a nagy nemzetközi cégek egymást érő beruházásai meg is alapozzák ezt az optimizmust, a konferencia résztvevői azonban megegyeztek abban, hogy Kaluga inkább az általános trendet erősítő kivétel.

A világot ugyanis most nem a fellendülés jellemzi, bár mint az Oroszországi Tudományos Akadémia gazdasággal foglalkozó intézetének vezetője, Ruszlan Grinberg fogalmazott, nem kell a világ végétől tartani, hiszen ha lassan is, de éledezik a világgazdaság, s a második hullám már nem lesz olyan erős, mint azt sokan gondolják. A közgazdász Churchillt idézve és kimondatlanul is a görög kormányfőre, Papandreura utalva emlékeztetett a politikusok felelősségére is, mondván, az igazi államférfi az ország, míg a politikus a saját és a pártja sorsát tartja szem előtt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államokban 130 hónapig tartott folyamatos növekedésnek egyszer véget kellett érnie. „Beköszöntött a tél, de ez egyáltalán nem jelenti a világ végét!” – fogalmazott. A közgazdász szerint nem érdemes a dollár elértéktelenedésének drukkolni, hiszen az nem csupán fizetőeszköz, hanem olyan mértékegység, mint a méter vagy a kilogramm. Úgy vélte, a kilábalásban a gazdasági faktornál döntőbb lesz a pszichológiai, hiszen át kell esni a fogyasztás, ennek következtében a termelés esése okozta sokkon, s véleménye szerint az állami befektetések lendíthetik ki a helyzetet a holtpontról. „A fogyasztás és a hitelezés szabadjára engedésével azonban vigyázni kell!” – vonta le a tanulságot a történtekből.

Hasonló szellemben értékelt az energetikával foglalkozó makro özgazdász, Leonyid Grigorjev is, aláhúzva, hogy a válság előtti éveket Oroszország sajnos elvesztegette. A 4 százalék körüli növekedést azért nem tartja sokkolónak, ám a modernizáció felgyorsításához ez azért szerinte mindenképpen kevés lesz. „S ha megáll a fejlődés, azért a mexikanizáció sem a világ vége!” – tette hozzá.

Orosz forgatókönyvek. A világ Oroszországgal foglalkozó szakértői 2004-ben a Valdaj-tó mellett találkoztak először, hogy kicseréljék nézeteiket, s első kézből kapjanak információkat az országot érintő legfontosabb kérdésekről. A klub immár 35 ország több mint ötven szakértőjét, újságíróját és közéleti személyiségét tömöríti, s hozzájuk csatlakozik az orosz kutatók elitje. A társaságnak már harmadik éve egyedüli magyarként tagja a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának vezetője, Stier Gábor is. A RIA Novosztyi hírügynökség, a The Moscow News, a Russia in Global Affairs, a Russia Profile című lapok, valamint az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács által évenként szervezett találkozókon a tagok megismerkedhetnek egy-egy régióval, ezúttal az egyik legtöbb külföldi befektetést vonzó Moszkva melletti Kalugával, ahol megvitatják az elkövetkező 5-8 év lehetséges fejlődési forgatókönyveit is. A külföldi résztvevők ezután a szokásoknak megfelelően zárt körben találkoznak vezető orosz politikusokkal, köztük Vlagyimir Putyin kormányfővel.

Nem így gondolja az Orosz Nemzeti Bank egykori elnöke, Szergej Dubinyin, aki szerint a latin-amerikai út zsákutca. Emlékeztetett arra, hogy egykor Argentína még hajót adott el a cári Oroszországnak, aztán ide jutott. Úgy vélte, hogy a kiutat a GDP növekedése és a befektetések vonzása jelentheti, s az elmaradottság konzerválása helyett a német és az amerikai technológia megjelenése hozhatja el. Dubinyin az atomhatalom terhét is levetné, s a Nyugattal megegyezve csökkentené a nukleáris arzenált. „Újra a Nyugat szövetségesévé kell válni, a szembenállásból ugyanis Oroszország nem húzott sok hasznot!” – fogalmazta meg a többek által vitatott tézist. A fejlett világnak az adósság és a kiadások csökkentése mellett kitörési pontként az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás fejlesztését ajánlotta.

Az optimizmust erősítette a Putyin által frissen létrehozott Stratégiai Fejlesztések Ügynökségének fiatal vezetője, Andrej Nyikityin. A kis- és középvállalkozásokat segítő intézet a támogatott cégek között példaként említette a fáradt gumi újrahasznosításával foglalkozó hálózatot, emellett segítik az élethez igazított átképzést, külföldi ösztöndíjakat adnak a hiányszakmákban, ha a kedvezményezett egyetemi oktatóként tér vissza, s egységes követelményrendszer bevezetésével igyekeznek javítani a befektetési klímát.

Összességében a nem éppen virágos, ám elmozdulással kecsegtető helyzet leírásával tértek nyugovóra a világ 35 országából és Oroszországból érkezett szakértők, hogy a következő napokban recepteket ajánljanak az orosz vezetésnek.