A gazdasági törekvések mellett a társadalmat is össze kell tartani

Kovács Árpád szerint az államnak a gazdasági fejlődés mellett a társadalmi kohézióra is figyelnie kell.

Stratégiai kérdés, hogy a nagy társadalmi ellátórendszerek, a közszféra intézményeinek működtetése során hozzáadott értéket teremtsen az állampolgárok számára – mondta el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (PPKE-JÁK) Heller Farkas Közgazdaság-tudományi Intézete által „A gazdaságpolitika színterei” címmel tartott konferencián csütörtökön, Budapesten.

Kovács Árpád kifejtette: a társadalmi-gazdasági változások tartalmáról a mostani gazdasági válságig két felfogás élt, az egyik a mennyiségi mutatókkal jól leírható gazdasági növekedést, a másik a fenntartható fejlődés nehezen mérhető, minőségi ismérveit helyezte előtérbe. Mind a gazdasági növekedés, mind a fenntartható fejlődés magában foglalja azonban azt, hogy az ország versenyképes legyen, és egyfajta dinamikus egyensúly álljon fenn a gazdasági termelés és a társadalmi összetartozás, a társadalmi kohézió között – elemezte. Kiemelte: ebben az összefüggésben érthető, hogy az ország sérülékenységének csökkentése nélkül nincs esély arra, hogy Magyarország a fenntartható fejlődési pályára álljon.

Csaba László, a Közép-európai Egyetem (EU) professzora szerint egyetlen uniós, de különösen euróövezeti tagállamnak sem érdeke, hogy az eurózóna felbomoljon, sem a perifériális tagállamoknak, sem az euróövezet vezető tagállamainak. Az eurózóna felbomlása ugyanis beláthatatlan kiadásokkal és következményekkel járna – mutatott rá.

A professzor kiemelte: az eurózóna válsága eredendően szerkezeti és szabályozási problémákból keletkezett, így a hagyományos keynesi megoldásokkal, azaz az állami keresletet élénkítő módokkal, a pénz gazdaságba pumpálásával a krízis nem orvosolható. A gazdaság szereplőinél jelentős a kint lévő pénz, tehát nem a likviditás hiánya, hanem sokkal inkább szabályozási gondok és bizalmi válság nehezíti az EU-tagállamok számára a gyógyulást, a növekedés beindulását.

Kádár Béla akadémikus, az MKT tiszteletbeli elnöke szerint a gazdasági növekedés motorjai már rég átkerültek az euroatlanti térségből Ázsiába, a gyorsan bővülő ázsiai országok versenyképessége messze jobb, mint az uniós államoknak. Kádár Béla szerint a jövőben az irányítási rendszerek hatékony működtetésére is jobban kell figyelni, és a nyugati társadalmakban a fogyasztás túlhangsúlyozása helyett a megtakarítások növelése kell, hogy a távlati cél legyen. Ennek alátámasztására elmondta: míg az Egyesült Államokban a megtakarítások a GDP 10-11 százalékát adják, Kínában ez az arány 50 százalék fölött van.

Botos Katalin, a PPKE professzora kiemelte: az állam nem vonulhat ki a szociális szférából, ez jelentős társadalmi feszültségekhez vezetne. Egyesült államokbeli példákkal illusztrálta: ha az állami pénzeket például egyre jobban kivonják az oktatásból, ez azt eredményezheti, hogy egy idő után csak a jobb módúak gyerekei járnak majd egyetemekre, főiskolákra, így a társadalmi mobilitás lecsökken, a társadalmi csoportok megmerevednek. A munkanélküliség növekedése is azt hozza, hogy a munkanélküliek gyermekei közül egyre többen anyagi gondok miatt nem tudják befejezni a tanulmányaikat – mutatott rá.