Magyarország november 25-i leminősítése bóvli kategóriába egyértelműen jelezte, hogy egyre távolabb vagyunk a visegrádi négyek gazdasági helyzetétől. A befektetők és az üzleti élet szereplői sokszor hazánkat a román és bolgár szintre sorolják vissza, ráadásul a környező országok növekedése sokkal impozánsabb, mint az itthoni számok.
Úgy tűnik, megrendült az a korábbi referencia, miszerint Magyarország a csehekhez, lengyelekhez, osztrákokhoz viszonyította magát életszínvonalát, gazdasági képességét tekintve – mondta el az MNO-nak Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint először a szlovák felemelkedés okozott meglepetést, majd pedig azt kellett észrevennünk, hogy bizonyos gazdasági mutatóink alapján délkeletre csúsztunk. Akár az alapkamatot, akár az inflációt, akár a hitelbesorolást nézzük, nekünk nem a szlovák, a szlovén, a cseh, a lengyel szint a referenciánk, hanem a román – tette hozzá. Bod Péter Ákos úgy látja, ez egy perifériára való sodródás, aminek egyik jele, hogy míg Szlovákia és Szlovénia be tudta vezetni az eurót, amivel megmenekült egy kockázati tényezőtől, addig mi nem.
Alárendelték a politikát
„Egyik következtetésem az, hogy ezen országok képesek voltak alárendelni a belső politikai mozgásaikat egy stratégiai célnak, ami például az euróövezetbe való bekerülés volt. Magyarországon az elmúlt évtizedben nem éreztem, hogy lett volna egy nyilvánvaló stratégiai cél, aminek alárendeli a politika a maga belső világát, és iránymutatást ad a gazdaság szereplőinek” – hangsúlyozta a szakember. „Éppen emiatt önmozgása van a gazdasági világnak és a politikának, ami sodródáshoz vezetett” – tette hozzá. „Így mostanra Délkelet-Európához szoktunk hasonlítani egy halom mutató tekintetében.”
Bod Péter szerint visszacsúszásunk egyik legfőbb számszerűsíthető hátránya a hitelköltségek drágulása. Amikor a magyar állam kilép a nemzetközi piacokra, akkor viszi magával az országkockázatot, ami független a legutóbbi leminősítésünktől – hívta föl a figyelmet az egyetemi tanár. Magyarország elvesztegette azokat az éveket, amikor teljesíthette volna a maastrichti kritériumokat – tette hozzá. Az egyetemi tanár úgy látja, kezd kialakulni egy új mag Európában, amihez Magyarország semmiképpen sem tartozik, és nem úgy tűnik, hogy belátható időn belül legalább a szlovákok szintjére visszakapaszkodnánk. „A pozíciók nincsenek örökre kiosztva, és nem szabad föladni a harcot, de a magyar besorolás Bulgáriához és Romániához hasonlít minket.”
Rosszabbul állunk, mint Románia
Árazási alapon bizonyos szempontból rosszabbul állunk, mint mondjuk Románia – válaszolta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Úgy tűnik, az az intézményi környezet, amiben a magyar gazdaság és politika működik, önmagában eléggé ijesztő nagyon sokak számára. A tőketulajdonosok számára a környezet kiszámíthatatlan, a különadókkal és különféle munkaügyi szabályozásokkal egészen váratlan költségekkel szembesülnek – tette hozzá.
Duronelly szerint egy sokkal jobban megtervezett gazdaságstratégia kell, annak operatív végrehajtása során pedig egy mély szakmai konzultáció. Ezenkívül a hatalomgyakorlásban sokkal nagyobb decentralizációra van szükség, ráadásul az államigazgatás működésével is komoly problémák vannak – hangsúlyozta a szakértő. Nem adottak az intézményi feltételek azokra a változtatásokra, amelyekre szüksége van Magyarországnak – mutatott rá a befektetési igazgató.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
