Angela Merkel német kancellár pénteken költségvetési unió felállításáról beszélt a berlini szövetségi parlamentben. „Az eurózóna adósságválságát nem lehet könnyen és egy csapásra megoldani, ez évekig fog tartani, és szigorú költségvetési integráció kell hozzá” – mondta a német politikus. Az Európai Unió vezetőin nagy a nyomás, mert egyre több elemző arról beszélt az elmúlt héten (is), hogy megvan az esélye az euróövezet felbomlásának.
A kedd esti Eurogroup-tanácskozáson a valutaunió pénzügyminiszterei megállapodtak, hogy bővítik az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) hatóerejét. Szerda este már messzebb mutató lehetőségekről is beszéltek az ECOFIN ülésén: az unió pénzügyminiszterei egyetértettek abban, hogy mélyebb integrációra van szükség az adósságválság leküzdése érdekében. Erről beszélt pénteken Merkel is, s feltehetően a jövő heti uniós csúcson is ez lesz a fő irányvonala a tanácskozásnak.
Jól állnak a nyugat-európai tőzsdék
Egy százalékot meghaladó nyereségben álltak az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek pénteken, a kereskedés kezdete után két és fél órával. A befektetői derűlátást az a remény okozza, hogy a vártnál kedvezőbb novemberi amerikai foglalkoztatási adat lát napvilágot délután, és hogy komoly előrelépést sikerül elérni az euróövezeti adóssággondok enyhítése terén a december 9-i csúcsértekezleten. A londoni FTSE-100 1,38 százalékos, a frankfurti DAX-30 1,28 százalékos, míg a párizsi CAC-40 1,36 százalékos pluszban állt. Az euróövezet legjobb részvényeinek Euro European STOXX50 indexe 1,5 százalékkal 2348,71 pontra emelkedett. (MTI)
„Nemcsak beszélünk arról, hogy költségvetési uniót hozunk létre, hanem most el is kezdjük ennek megvalósítását” – szögezte le, hozzátéve, hogy egy szigorú szabályok szerint működő költségvetési unióról van szó, amely legalábbis az eurózóna országaira érvényes. Ezzel úgy fest, egyelőre letesznek a valutaunió további feltagolásáról. Merkel szerint „a stabilitási uniónak központi eleme egy új európai adósságplafon lenne”. A kancellár hozzátette, hogy szilárd elhatározása meggyőzni a tagországokat arról, hogy meg kell változtatni az Európai Unió szerződéseit, és azoknak szigorúbb költségvetési elveket kell tartalmazniuk.
A német kancellár ismét elmondta, hogy ellenzi az eurókötvények bevezetését. „Közös felelősségvállalás mások adósságaira elfogadhatatlan. A nemzeti felelősség, valamint az európai összetartás egymást szolgálja” – érvelt Merkel. Németországban azért is vannak ennyire a közös kötvénykibocsátás ellen, mert sokan úgy hiszik, hogy ezzel az erős adósságbesorolással bíró országokat büntetnék, s ez csökkentené a nyomást az eladósodott kormányokon. A németek szerint ugyanis félő, hogy az eurókötvények bevezetésének hatására több tagország is enyhítene költségvetési politikáján.
Merkel szerint hosszú évekbe fog telni, míg Európa kilábal a válságból. „Új fejezetet nyitottunk az Európai integrációban” – tette hozzá. Csütörtökön Nicolas Sarkozy francia államfő is arról beszélt, hogy egy új európai egyezmény szükséges ahhoz, hogy stabilizálják Európa világban elfoglalt helyét: „Franciaország egy új európai szerződésért küzd Németországgal, amellyel újraalapítja és újragondolja Európa működését. Több szolidaritás, több felelősségvállalás az emberek előtt egy valódi gazdasági kormányzással, ez az eurózóna jövőjéről és a szerződések jövőbeni reformjáról alkotott elképzelésünk” – érvelt a francia elnök. Sarkozy és Merkel hétfőn Párizsban találkozik, s közös javaslatokat tesznek „Európa jövőjének garantálására”.
A német–francia kezdeményezésnek Nagy-Britanniában örülnek a legkevésbé, mert a britek attól tartanak, hogy az elmélyíti a szakadékot az euróövezet, valamint a közös fizetőeszközt nem használó tagállamok között. Sarkozy pénteken találkozik David Cameron brit miniszterelnökkel, hogy megvitassák a „kétsebességű Európa hatásait”.
