Gyuris Dániel kedden, a szervezet sajtótájékoztatóján ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést valamivel több mint 20 százalék fogja igénybe venni. Húszszázalékos végtörlesztési arány mellett a bankszektor vesztesége mintegy 300 milliárd forint, az állami költségvetés tehervállalása pedig – ennek a bankadóból való leírhatósága miatt – mintegy 100 milliárd forint. A bankok továbbá a jó ügyfelek elvesztése miatt a 15 éves átlagos futamidőt figyelembe véve 500 milliárd forint jövőbeni jövedelemtől esnek el a végtörlesztés miatt.
Az elnök szerint december utolsó napjaiban zavart okozott a köztisztviselők, közalkalmazottak nagy számú igénybejelentése. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a végtörlesztési igénybejelentés és a hiteligény befogadása két különböző dolog, a végtörlesztési igényeket minden bank befogadta december 30-ig, ám hitelkérelmet néhány bank üzletpolitikai megfontolásokból nem fogadott be. Gyuris hangsúlyozta: a bankok képesek arra, hogy január 31-ig elbírálják a befogadott hitelkérelmeket.
Bár a végtörlesztési igények bejelentésére három hónap állt rendelkezésre, ezt sokan az utolsó pillanatra hagyták. A legtöbben csak akkor jelezték igényüket, amikor biztosítottnak látták az ehhez szükséges forrást, de olyanok is vannak – bár nem sokan –, akik anélkül nyújtották be, hogy nem rendelkeztek az ehhez szükséges készpénzzel vagy hitelígérvénnyel. A bankok betétállományát az alelnök szerint eddig nem érintette érdemben a végtörlesztés.
A kormány elvégezte a jogalkotási feladatát
A kormány elvégezte a megállapodásban rögzített jogalkotási feladatát, így jogszabályban rögzítette, hogy a végtörlesztőknek január 30-ig igazolniuk kell bankjuknál, hogy készpénz vagy hitelígérvény formájában rendelkezésükre áll a megfelelő fedezet. Rendezték a törvényalkotók azt is, hogy a banki különadóból le lehessen írni a végtörlesztési árfolyam miatti veszteség 30 százalékát, valamint a 90 napon túl nem fizető adósok hiteleinek forintosításakor elengedett tartozásból fakadó veszteség 30 százalékát is (a tartozás 25 százalékát engedik el).
Rendezte a jogalkotó azt is, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak esetében 2012. január 1-jétől a munkáltatók csak kölcsönt nyújthatnak a végtörlesztéshez, illetve egyértelművé vált, hogy az egyéb munkáltatóknak december 31-ig folyósítaniuk kell ehhez a vissza nem térítendő támogatást és a munkáltatói kölcsönt.
Fontos eleme volt a megállapodásnak az is, hogy az átlátható árazásra vonatkozó szabályozás, ami nagy terhet rótt volna a fiókhálózatra, január 1. helyett április 1-jén lépjen hatályba – mondta Gyuris Dániel. A megállapodásnak megfelelően a jogalkotás az otthonteremtésről szóló kormányrendeletet kiegészítette a 90 napon túli késedelemben lévő adósok forintra váltott devizahiteléhez adható kamattámogatással. Ennek hatályba lépéséhez az unió jóváhagyása szükséges – emlékeztetett. A lakásépítési támogatásról szóló jogszabály is megjelent, január 1- óta hatályos.
Még vannak feladatok
Vannak azonban még jogalkotói feladatok, így módosítani kell az árfolyamgát gyűjtőszámla egyenlegére vonatkozó megosztási arányokat (ennek kamatát 50-50 százalékban az állam és a bank állja). A bankok megkezdték erre a felkészülést, az első negyedév végére mindkét oldal elkészülhet feladataival, s elindulhat a konstrukció. A bankszövetség várakozásai szerint meg fogja haladni az 50 százalékot az árfolyamgátat igénylők aránya. Harmati László, a bankszövetség elnökségi tagja úgy vélekedett, ez reális alternatívája a végtörlesztésnek. A 90 napon túli késedelemben lévő adósok devizahitelének 25 százalékos diszkonttal való forintosítása és az otthonteremtési kamattámogatás új rendszere is várhatóan áprilisban indulhat. Harmati László, elmondta: egyetértettek azzal, hogy az új kamattámogatási jogszabály tartalmazzon egy kamatsapkát is.
A Nemzeti Eszközkezelőről
Az alelnök a Nemzeti Eszközkezelővel (NET) kapcsolatban hangsúlyozta: szoros együttműködésre van szükség a bankok és a társaság között; a bankok felkészültek arra, hogy a NET január végén el tudjon indulni, működéséhez minden támogatást megadnak.
Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára hozzátette: a bankok kezdeményezése volt, hogy minden gyermekes család élhessen ezzel a lehetőséggel, aminek révén bővült a NET által megvásárolható lakások limitje, s az is új elem, hogy a NET által megvásárolt lakások nem számítanak bele a kilakoltatási kvótába.
Az önkormányzatok adósságáról
Az önkormányzatok adósságával kapcsolatban az alelnök hangsúlyozta: álláspontjuk továbbra is az, hogy ezt a kérdést az érintett hitelintézeteknek és önkormányzatoknak kétoldalú tárgyalásokon kell rendezniük, ezzel cseng össze a két önkormányzati szövetség állásfoglalása is. A bankszövetségen belül külön munkacsoportot hoztak létre az önkormányzati hitelprobléma áttekintésére; a munkacsoport azzal zárta le a kormányzattal való beszélgetés-sorozatot, hogy az egyes hitelintézeteknek és önkormányzatoknak kell egyedileg megállapodniuk – fejtette ki az alelnök, hozzátéve, hogy a megyei önkormányzatok és a hitelintézetek között december végéig megszülettek a joghatályos megállapodások.
Abból, hogy a kormány a rövid futamidejű hitelek visszafizetését 7 milliárd forint keretig bizonyos önkormányzatoktól átvállalta, azt mutatja, hogy a kormány nem hagyja magukra a helyi önkormányzatokat, elkötelezett arra, hogy fizetőképességük stabil maradjon. Ennek üzenetértéke pozitív – mondta Kovács Levente.
