Oszkó szigorú feltételeket szabott + Videó

Pályázatértékelő bizottság értékelése alapján nyilvánította eredményesnek a pályázatot Oszkó Péter a Sukoró-ügy kapcsán.

Abban az időszakban nem volt bizonyított, hogy ne lenne birtokon belül a pályázó, a későbbi eljárás eredményét pedig nem lehetett előre tudni. Ennek figyelembevételével döntött úgy, hogy a pályázat legyen eredményes, de a koncessziós szerződésben a lehető legszigorúbb feltételeket szabják az ingatlan birtoklására. „Olyan szerződést kellett kötnöm, ami minden szempontból biztosítja az állami érdekek védelmét. Ilyen szerződést is kötöttünk, ennek a szerződésnek az alapján volt lehetősége az államnak felmondani a koncessziós szerződést” – mondta.

Arra a kérdésre, miért nem nyilvánította eredménytelennek a pályázatot, azt válaszolta: azért, mert olyan nagy értékű beruházásról volt szó, amitől, ha szabályszerűen megvalósulhat, ne essen el az ország egy utólag rossznak bizonyuló döntés miatt, ha pedig szabálytalan volt, a magyar állam érdekei minden tekintetben élvezzenek védelmet. „Az, hogy most pillanatnyilag a kötbérről szól ez az eljárás, azt bizonyítja, hogy jó döntést hoztam” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, köteles volt-e a pályázó a koncessziós társaságot azon a településen megalapítani, ahol a tevékenységet folytatni kívánta, azt válaszolta, nem volt ilyen szándék. A helyszínt ugyanis később is kiválaszthatta, illetve 2011. január 1-jéig volt lehetősége arra, hogy az ingatlan birtoklását igazolja. Így nem volt kizárva annak lehetősége sem, hogy a céget egy másik székhelyen megalapítsa, majd a székhelyet akár át is helyezze, ha más településen van. De ez már a szerződés jogértelmezésének határát súrolja, jogi kérdésben pedig nem szeretne állást foglalni – tette hozzá. Az viszont egyértelmű elvárás volt, hogy 2011. január 1-jén az ingatlan ugyanazon a településen legyen, ahol a koncessziós társaság székhelye van.

A teljes beruházási terv nem csupán egy kaszinó, hanem egy kiemelt turisztikai beruházás létrehozásáról szólt, csupán egy eleme volt a King’s City beruházásnak. A pályázó sukorói helyszínnel tervezte a beruházást, a pályázati kiírás azonban nem korlátozta Sukoróra. Magyarországnak hasznos lett volna egy ilyen befektetés, ezért lehetővé akarták tenni, hogy máshol is megvalósulhasson.

A kötbér mértékéről úgy vélekedett: nem tűnik túlzottnak ahhoz képest, hogy évente több mint 900 millió forint koncessziós díjbevételnek kellett volna befolynia, aminek meghiúsulásával komoly érdeksérelem érte az államot.

A biztosítékok ellenőrzése nem a pénzügyminiszter személyes feladata, a kezességvállaló nyilatkozatot a tárgyaláson látta először – mondta Oszkó Péter.

A volt miniszter elmondta: nem tud arról, hogy a készfizető kezességvállalással kapcsolatban a kollégái aggályokat fogalmaztak volna meg; feltételezhetően úgy gondolták, hogy az adott időszakban felmerülhető kötelezettségeket a biztosíték fedezi, s ha az időszak lejár, a biztosíték megújítható.

A beszámolókészítési kötelezettség célja az volt, hogy az állam az általa fontosnak tartott beruházás alakulásáról tájékoztatást kapjon. Ha ugyanis megvalósul ez a beruházás, rengeteg munkahelyet teremtett volna, a koncessziós díjon kívül adóbevételeket is hozott volna – mondta Oszkó Péter.

Mint ismert, tanúként hallgatják ki Oszkó Péter volt pénzügyminisztert a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóváros koncessziós szerződésének ügyében indult perben a Fővárosi Törvényszéken.