A bolgár környezetvédelmi minisztérium korában több alkalommal visszadobta a tervezett olajvezeték környezetvédelmi hatástanulmány-tervét, és mivel a kiegészítéseket nem fogadta el, Bulgária végül is lemondott a tervben történő részvételről.
Igor Gyomin, az orosz Transneft (Transznyefty) orosz vezetéküzemeltető szóvivője szerdán azt mondta, hogy a Bulgária által kifizetett 4,7 millió euró a lelépti díj alaprésze.
Az ITAR-TASZSZ korábbi bejelentésre hivatkozva megjegyezte: Bulgáriának a járulékos költségekkel együtt 65 millió eurót kellene kifizetnie.
A 300 kilométeresre tervezett transzbalkáni vezetéken keresztül kívánt Oroszország kőolajat szállítani Görögországba, Bulgárián át.
A bolgár szakminisztérium egyebek között azt sérelmezte, hogy kevés az információ arról, milyen alternatívák vannak a kikötőben történő olajkirakodásra.
A három ország még 2007-ben állapodott meg az 1 milliárd euró összértékű beruházás megvalósításáról, amely lehetővé tette volna évi 50 millió tonna nyersolaj Görögországba szállítását. Akkor az előző bolgár kormány képviselője úgy nyilatkozott, hogy a beruházás hozzájárulhat Bulgária energia-tranzitközponttá válásához. A beruházás megvalósítását az a közös tulajdonú vállalat végezte volna, amelyben az orosz fél 51, a görög illetve a bolgár fél 24,5-24,5 százalékos tulajdonrésszel bírt.
