Tizenkét EU-tagország, köztük Magyarország vonatkozásában alaposabban meg kell vizsgálni, fennáll-e a makrogazdasági egyensúlyhiány veszélye – közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke kedden Strasbourgban. Magyarországról szólva a jelentés megállapította, hogy „nagy egyensúlyhiányok éles kiigazítása történt meg”, ugyanakkor „továbbra is magas az eladósodottság szintje, különösen a közszférában, de a magánszektorban is”. Magyarország külső eladósodottsága az uniós végrehajtó testület szerint a legmagasabb szinten van az EU-n belül.
A nemzetgazdasági tárca közleményében ismerteti: a 2011 végén hatályba lépett hatos jogszabálycsomag eredményeként az Európai Unión belüli gazdaságpolitikai felügyeleti mechanizmus kiegészült a makrogazdasági egyensúlytalanságok vizsgálatával. A vizsgálat első lépéseként az Európai Bizottság minden év elején egy rövid jelentésben elemzi a tagállamok helyzetét a makrogazdasági egyensúlytalanságok tekintetében.
A bizottság tíz, előre meghatározott makrogazdasági indikátor alapján és az azokhoz tartozó közgazdasági gyors értékelés segítségével állapítja meg, mely országok esetében van szükség alaposabb közgazdasági elemzésre az új makrogazdasági egyensúlytalansági felügyeleti mechanizmus keretében. Az alapos elemzés célja, hogy kiderüljön, hogy valóban fennáll-e túlzott egyensúlytalanság az adott országban.
A bizottság február 14-én megjelent jelentése alapján 12 tagállam (közöttük Magyarország) esetében javasolja alaposabb közgazdasági elemzés elvégzését. A négy pénzügyi csomagban részesülő országot (Görögország, Írország, Portugália és Románia) nem vizsgálta a bizottság.
Magyarország esetében a tíz indikátor közül csupán kettő jelzett egyensúlytalansági problémát, az államadósságot és a nettó befektetési pozíciót mérő mutatón haladták meg a határértékeket. Ezen a két mutatón túl a bizottság figyelembe vette a külső adósság magas szintjét és annak devizális szerkezetét is. Mindezen mutatók állományi jellegű mutatók. Ez azt jelenti, hogy a múltban hosszú időszakon keresztül alakultak ki a magas, határértéket meghaladó értékek – közölte a tárca.
„Az elemzés alapján világosan látszik, hogy Magyarország gazdasági állapota kedvezőbb annál, mint ahogyan azt számos médium állítja” – hangsúlyozta közleményében Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországgal együtt kilenc olyan EU-tagország van, amely a tízből két indikátornál lépte túl a küszöbértékeket, a maradék 18 tagország viszont három, vagy annál több mutató esetében lépte át a megengedett értéket. Ezek után Pelczné Gáll Ildikó szerint nehéz megmagyarázni, hogy Rehn miért éppen a tizenkét tagállamot nevezte meg olyanként, mint amelyek a vizsgált indikátorok alapján „megszólaltatják a riasztót”.
„Miért határoztunk meg közösen egzakt módszereket, valamint az összehasonlíthatóság alapját megteremtő számszerű értékeket, ha a biztos szubjektíven eljárva kiemelhet adott országokat?” – tette fel a kérdést.
