Az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az egységes belső piac megteremtése ezen a területen a tavalyi első féléves magyar EU-elnökségnek is kiemelt célja volt.
Magyarország e témánál azt is szeretné elérni, hogy a regionális csoportokra, illetve közös érdekű beruházási programjaikra is világos eljárási és döntéshozatali folyamat vonatkozzon – mondta Kovács Tamás Iván.
Beszámolt arról, hogy a vonatkozó rendelettervezet kilenc stratégiai transzeurópai energiafolyosót határoz meg, továbbá három kiemelt, úgynevezett horizontális célt is rögzít (az intelligens hálózatok telepítését, a jó minőségű villamosenergia-hálózati összeköttetést és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében szerepet játszó, határon átnyúló hálózatok fejlesztését). Magyarország négy prioritásban nevesítve is szerepel, ezek a villamosenergia-összekapcsolások Középkelet- és Délkelet-Európában, az észak–déli irányú földgáz-összeköttetések Középkelet- és Délkelet-Európában, az olajszállító vezetékek Kelet-Közép-Európában és a déli gázfolyosó.
Ezek közül az elsőben egy újabb magyar–szlovák és egy magyar–szlovén projekt, a másodikban a magyar–szlovák gázösszekötő, a harmadikban pedig a Százhalombatta–Sahi vezetékre vonatkozó projekt szerepel. Ami pedig a negyediket illeti, az Európai Bizottság által kezdeményezett Észak–Dél energiafolyosó regionális munkacsoport számos magyar érdekeltségű projektet azonosított, amelyek tisztán piaci alapon valószínűleg nem jönnének létre, de a rendelet alapján közös érdekű projektté válhatnak.
A kivitelezési munkákat illetően a helyettes államtitkár Brüsszelben megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy el kell ismertetni a határt keresztező hálózatfejlesztéseket, amelyek piaci alapon esetleg nem valósulnának meg.
Fontos kérdés ezen a területen az engedélyezési eljárás is, mert ezek elhúzódása hátráltathatja a beruházások kivitelezését. Kovács Tamás Iván kiemelte, hogy Magyarországon átlátható és racionális eljárási rendben és időtartam alatt zajlanak az engedélyezések.
Az energiahatékonysági irányelv megvitatása során a magyar delegáció a 2020-as, 20 százalékos célkitűzés teljesíthetősége érdekében fontosnak mondta az ellenőrzésre vonatkozó közös, egységes módszertan kialakítását.
„Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításában rejlik a legnagyobb potenciál a primerenergia-igény szinten tartására, illetve az importfüggőség csökkentésére” – fogalmazott Kovács Tamás Iván.
Egyetértett azzal is, hogy az unióban hatékony épületenergetikai programra és a fűtési hőigények csökkentésére van szükség.
A találkozón több delegáció jelezte azonban, hogy a jelenlegi tervekben szereplő, évi 3 százalékos középület-felújítási célkitűzést magasnak tartja. Magyarországon például 30 százalékos épületaránnyal számolva ez évi 1,5 milliárd eurós állami beruházási igényt jelentene.
Hazai szakértők becslései alapján mindazonáltal az épületenergetikai programok tervezett szintjén több mint negyvenezer új munkahely jöhet létre az építőiparban – derül ki az NFM közleményéből.
Kovács Tamás Iván beszámolt arról is, hogy Magyarország új kezdeményezést tett az úgynevezett innovatív klímafinanszírozás területén. Ennek célja megoldást nyújtani arra, hogy a jelenlegi, uniószerte nehéz költségvetési körülmények miatt is rendelkezésre álljanak a szükséges források a klímavédelmi erőfeszítések finanszírozására. A kezdeményezéssel lényegében azt szeretnék elérni, hogy a 2014–2020 közötti uniós pénzügyi kerettervben a kohéziós forrásokat össze lehessen egyeztetni a tehermegosztást könnyítő, innovatív fejlesztési forrásokkal (azaz elsősorban magántőke bevonásával).
A helyettes államtitkár Brüsszelben összegezte az atomenergia békés felhasználásáról szóló, február 10-i informális miniszteri találkozó legfontosabb tanulságait is. Magyar részről is megerősítette, hogy a közös európai energiapolitikának négy, szorosan összekapcsolódó pillérre kell épülnie: a készletbiztonságra, a fogyasztók vásárlóerejére, az ipari versenyképességre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Kovács Tamás Iván emlékeztetett arra is, hogy a párizsi találkozóra képviselőket delegáló 16 európai ország szakterületi vezetői és szakértői a tervek szerint a továbbiakban is rendszeresen egyeztetnek majd, folyamatosan kicserélik tapasztalataikat a témában.
