A Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben azt közölte, hogy „három hete zajlik az a »konzultáció«, amelynek keretében a munkáltatónak be kellene mutatnia, milyen tényekre és várakozásokra alapozta a csoportos létszámcsökkentési terveit, és milyen intézkedéseket vizsgált meg a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjait illetően”. Az RDSZSZ a közleményben kéri a kormány illetékeseit, „adjanak tájékoztatást arról, hogy az 1-es terminál bezárása, a Malév csődje és a BA Zrt. ezek kapcsán tett további intézkedései hogyan férnek össze a repülőtér privatizációs és vagyonkezelési szerződésében foglaltakkal”.
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet – szintén közleményben – ésszerűtlennek nevezte a repülőtér-üzemeltető társaság megszorításait.
A Budapest Airport kommunikációs igazgatója, Hardy Mihály az MTI kérdésére elmondta, hogy a most folyó tárgyalások napirendjén van a társaság kompromisszumos javaslata: a havi 47 500 forintos kafetériajuttatást 13 000 forintra csökkentenék, és ezzel megőrizhető lenne a 250 fősre tervezett létszámleépítéssel érintett munkahelyek mintegy 20 százaléka. Az RDSZSZ ugyanis arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a 250 fős létszámcsökkentés után megmaradó dolgozók havi jövedelmét átlagosan 50 ezer forinttal akarják csökkenteni.
Az RDSZSZ a közleményben kiemelte, hogy a munkáltató nem reagál a szakszervezetek ötleteire, amelyek a bevételek növelését és a kiadások csökkentését eredményeznék. Az MTI kérdésére Fekete-Kertész Gábor, az RDSZSZ elnöke kifejtette: a dolgozók javaslatai szerint egyebek között az energiafelhasználás ésszerűsítésével, a menedzsment gépkocsiflottájának megnyirbálásával lehetne csökkenteni a kiadásokat, a bevételeket pedig például az is gyarapíthatná, hogy a folyadékok tárolására szolgáló zacskót – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – megfizettetnék az utasokkal.
Az RDSZSZ aggódik amiatt is, hogy bonyolultabb és költségesebb lesz a repülőtér kettes termináljának megközelítése, és növekszik a környék zaj- és környezetterhelése. Ez „tényszerűen nem igaz” – jelentette ki Hardy Mihály. Az előzetes számítások szerint közel 38 százalékkal csökkenhet az idén a gépmozgások (fel- és leszállások) száma, mert a légitársaságok nagyobb kapacitású gépekkel, jobb kihasználtsággal közlekednek. Utoljára egy évtizede, 2002-ben volt ennyire alacsony a budapesti légikikötő repülőgép-forgalma, jegyezte meg az igazgató. Hozzátette: a két futópálya használatának szabályai, eljárásai nem változnak. Az RDSZSZ ugyanis – híresztelésekre hivatkozva – aggódik az egyes le- és felszállópálya bezárásának lehetősége miatt.
Hardy Mihály közlése szerint a konzultációkat a szakszervezetekkel a Malév csődje miatt kezdték meg. A nemzeti légitársaság leállása következtében a Budapest Airportnak módosítania kellett 2012-es pénzügyi tervét. Ennek részeként a lehető legszigorúbb takarékossági intézkedéseket vezetették be, mintegy felére, 10,5 milliárd forintra csökkentették az idei fejlesztési programot, és a költségcsökkentés részeként 250 fő tervezett létszámleépítését jelentették be korábban. Ezen túlmenően a vállalat vezetése az 1-es terminál ideiglenes bezárásának tervein dolgozik, mert a 30 milliárd forintért megépített 2-es terminálbeli épület, a SkyCourt még évekig képes lesz ellátni az utazók igényeit, és még jelentős kapacitástartalékok állnak rendelkezésre.
Hardy Mihály emlékeztetett arra, hogy a tervekről a Budapest Airport tájékoztatta a munkavállalókat, a repülőtér légitársasági és kereskedelmi partnereit, a hatóságokat és a sajtót is.
