A reálgazdasági válság újabb fejezete az előrejelzések szerint az idei évben éri el a mélypontját, a lefelé mutató kockázatok ugyanakkor továbbra is jelentősek maradnak. Az Európai Központi Bank likviditásbővítő intézkedéscsomagja érdemben segítette a bankok helyzetét, a hitelezésben azonban folytatódtak a harmadik negyedévben megfigyelt negatív tendenciák. A pénzpiacokra viszont kedvező hatást gyakorolt a monetáris stimulus, a kockázati étvágy ismét emelkedett, az állampapírhozamok pedig mérséklődtek.
A hazai gazdaságot továbbra is kettősség jellemzi: a belső kereslet változatlanul gyenge, míg az export és ezzel összefüggésben az ipar GDP-hozzájárulása jelentős. Emellett a kis súlyt képviselő mezőgazdaság bázishatással összefüggő magas növekedési rátája is érdemben hozzájárult az elmúlt negyedévek gazdasági teljesítményéhez.
A háztartások fogyasztási kiadásait visszafogja a szektor mérlegalkalmazkodása, a gyenge árfolyam, illetve rövid távon a végtörlesztés. A lassú munkaerő-piaci fordulat, az szja-átalakítás, valamint a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok egyösszegű kifizetése ellenére a legnagyobb belső felhasználási tétel stagnálást mutatott az elmúlt év során.
A beruházások alakulása szintén a gazdaságban megfigyelhető kettősséget tükrözi: a feldolgozóipari gépberuházások dinamikus bővülése a járműgyártás nagyprojektjeihez köthető, az általános befektetési klíma azonban továbbra is rendkívül kedvezőtlen.
A Századvég hangsúlyozza: idén a belső felhasználási tételek további zsugorodását várják. Ennek hátterében az idei évre tervezett, GDP-arányosan 2 százalékot meghaladó költségvetési kiigazítás, a banki hitelezés csökkenése, az emelkedő infláció és a kedvezőtlen beruházási klíma áll. Az export a külkereskedelmi partnereink alacsonyabb növekedése miatt tovább lassul, azonban a hatást ellensúlyozzák az autóipari nagyberuházások, valamint a gyenge árfolyam. Az utóbbi ideiglenesen, míg az előbbi tartósan emeli a hazai kivitel szintjét. Ezzel egy időben a gyenge belső kereslet miatt az importdinamika visszaesése még markánsabb lehet.
Összességében a bruttó hazai termék 0,1 százalékos növekedésére számít az elemző cég az idei évben, amit felhasználási oldalról csak a nettó export támogat, míg a fogyasztás 1,2 és a beruházás 2,2 százalékos csökkenését prognosztizálja az intézet. Ennek megfelelően 2011-re a GDP 1,8 százalékát kitevő folyófizetésimérleg-többletet várnak. Jövőre már kiegyensúlyozottabb növekedésre számítanak, ebben nagy szerepe lehet a 2013-ra várt hitelezési fordulatnak, a külső keresleti dinamika ismételt emelkedésének és a csökkenő inflációnak. A gazdasági bővülés 2013-ban elérheti az 1,5 százalékot, amihez a fogyasztás növekedése is érdemben hozzájárulhat.
A GDP stagnálásával, illetve a munkaerő költségének szabályozással összefüggő emelésével (minimálbér-emelés, bérkompenzáció) összhangban a munkaerő-kereslet bővülése lelassul, sőt az előrejelzési horizont vége felé meg is áll. A munkanélküliség így a jelenlegi magas szinten stabilizálódik.
Bár a hazai gazdaságban jelentős kereslethiányra számít a Századvég az elkövetkező két évben, a fogyasztói árak növekedése idén eléri az 5,4 százalékot. A korábbi prognózisukat érdemben meghaladó drágulás azt jelzi, hogy a jegybanknak rövid távon további kamatemelést kellene eszközölnie annak érdekében, hogy az indirektadó-emeléseknek és az árfolyam korábbi leértékelődésének másodkörös hatásait tompítsa. Ezt követően a jelentősen lassuló inflációval összhangban az irányadó ráta lassan csökkenő pályára állhat.
Bár az évből még csak néhány hónap telt el, a várható hiány alakulása szempontjából fontos kormányzati bejelentéseken van túl a magyar gazdaság, másrészt megváltozott némileg a gazdasági folyamatokra vonatkozó prognózisa is az intézetnek. Kedvezőtlenül érinti az idei deficitcél megvalósításának esélyeit a némileg lefelé módosított növekedési előrejelzés, valamint azon intézkedések csoportja, amelyek növelik az állami terheket a devizahitelesek megmentésére kidolgozott konstrukciókban. Ugyanakkor egyértelműen javítják az államháztartás egyensúlyát a költségvetés szeptemberi benyújtása és decemberi elfogadása között kihirdetett adóemelések, a szabadon felhasználható tartalékok növelése és a tervezettnél várhatóan érdemben nagyobb infláció.
Az elmúlt három hónapban nyilvánosságra került intézkedések, folyamatok hatása nagyjából kioltja egymást. Megmaradtak azonban a korábban feltárt kockázatok, melyek elsősorban az alacsonyabb növekedéshez és a kiadásoldali megtakarítások (például egészségügy) végrehajtásához kapcsolódnak. Mindezek miatt GDP-arányosan 0,7 százalékos további költségvetési kiigazítás szükséges ahhoz, hogy az államháztartás idei GDP-arányos ESA-hiánya ne haladja meg a tervezett 2,5 százalékot.
