„Végre nem csupán a válságmenedzseléssel foglalkozott a hétvégi uniós csúcs, hanem a gazdasági növekedés is szóba kerülhetett – jelentette ki Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára. – Optimista volt a hangulat, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdasági válságból kilábalt volna az unió.” Ódor számokat is közölt, ezek pesszimistábbak voltak az őszi adatoknál. A jelenlegi előrejelzések 0,0 százalékos nettó növekedést, az euróövezetre szűkítve pedig 0,3 százalékos csökkenést várnak az idei évre.
A fiskális paktumot a csúcs másnapján aláírták, a szerződés célja a költségvetési fegyelem erősítése volt. Az egyezmény a nemzeti költségvetési hiányban maximum 0,5 százalékot ír elő, és a gazdaságpolitikák komolyabb összehangolását is elvárja. A hatos jogszabály hatályba lépett, a bizottság úgy döntött, hogy 12 országgal kapcsolatban fennáll a költségvetési egyensúlyi probléma, hangzott el. Az EU-csúcs a magyar elnökség által életre hívott EU-szemeszterrel is foglalkozott. Öt területet emeltek ki: a fiskális konszolidációt, a versenyképesség fenntartását, javítását, a pénzforrásokhoz való hozzáférés könnyítését, a foglalkoztatottság javítását, illetve a közigazgatás korszerűsítését. Ezek a területek élveznek majd kiemelt figyelmet a következő időszakban, fogalmazott a helyettes-államtitkár.
Az egységes belső piac megfelelő irányba történő elmozdítása szintén szóba került, az Európai Tanács ezzel kapcsolatban várja a jogszabályok mielőbbi elfogadását.
Közelebb léptek a szerbek
– Szerbia megkapta az uniós tagjelölti státuszt. Tavaly decemberben még nem volt egyetértés a kérdésben, mostanra viszont változott a helyzet – közölte a helyettes államtitkár. Magyarország egyértelműen kiállt a balkáni bővítés kapcsán. A szerb restitúciós törvényben a kollektív bűnösségre vonatkozó részt módosította a belgrádi parlament, így hazánk részéről is elhárult az akadály a csatlakozás támogatása ügyében. – A számunkra aggályos törvény megváltoztatásával egyébként egész Közép-Európának, az itt élő összes kisebbségnek üzent Magyarország – fűzte hozzá. A másik uniós probléma a Pristina–Belgrád-párbeszéd okán merült fel korábban. A tagjelölti státus támogatásával a Koszovóval megkötni kívánt stabilitási egyezmény felé is megtett egy lépést az Európai Unió, rögzítette a politikus.
Bulgária és Románia schengeni csatlakozását annak ellenére nem sikerült lezárni, hogy a feltételeket teljesítették az országok, ezt pedig a tanács is elismerte, hangsúlyozta Ódor Bálint.
Nincs baj, amíg megvan az átjárhatóság
A válságban még mindig benne vagyunk, kanyarodott vissza előadása elejére a politikus. Az utóbbi időben fontos felismerést tett több tagállam is: többsebességessé válhat az unió, és ez problémát jelenthet Európa számára. Amíg az euróövezeti és az azon kívül található országok tanácskozásai között megfelelő az átjárhatóság, addig nincs gond, de még lehet, tette hozzá. A GDP-előrejelzések szerint a legalacsonyabb növekedés Dél-Európában várható. Az újabb görög mentőcsomagot ugyan elfogadta az unió, de a lemaradás nem látszik csökkenni egyes tagállamok és a többi uniós ország között. A cél tehát az lenne, hogy ne a kormányközi megállapodások domináljanak, hanem közösségi döntések szülessenek, rögzítette Ódor.
Politikai unió
Az euróövezeti tagállamoknak jövőbeli terveiket előre kell majd jeleznünk az unió felé. Nem zárható ki, hogy a fiskális paktumot ne követnék hasonló irányú, a politikai unió felé mutató lépések – fogalmazta meg személyes véleményét Ódor Bálint.
A kötelezettségszegési eljárások kapcsán megjegyezte: Magyarország időben válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire. Most mi várjuk a választ – mondta a helyettes államtitkár.
A kohéziós források felfüggesztésére tett bizottsági javaslatról úgy vélekedett: 2009-ben már kaptunk ajánlásokat a strukturális deficitre vonatkozóan, az uniós döntéshozók szerint ezeket nem tartottuk be megfelelően. Fontos rávilágítanunk, hogy az egyenlegjavulás egyértelműen jó irányba tart, emelte ki. Februári előrejelzésében a kormány 2,4 százalékos egyenlegjavulást helyezett kilátásba az idei évre, jövő évre vonatkozóan pedig további 0,4 százalékos javulással kapcsolatos intézkedéseket fogadott el. Ennek ellenére hozta meg a szankciós döntést a bizottság, amire korábban még nem került sor. No de milyen feltételek teljesítése esetén kerülhetünk ki a szankciók alól? – tette fel a kérdést az uniós szabályok alapvető hiányossága kapcsán a politikus. A bizottság és a tanács fél év elteltével vizsgálhatja majd újra a kérdést. Ha a márciusi uniós ülésen erre sor kerül, 6-7 hónap múlva akár már ki is kerülhetünk a szankciós körből, tette hozzá.
Ránk még nem vonatkozik a paktum
Kérdésre válaszolva elmondta: maga a szerződés tartalmazza, hogy a fiskális paktum a jövőben kerüljön be az uniós szerződések sorába. A tagállamoknak a megállapodás egyes pontjait később be kell majd emelnie a nemzeti szabályozásba, alkotmányban is rögzíteni kell, ugyanakkor a paktum most még csak az euróövezeti tagállamokra vonatkozik. Sok szabályozás nem volt világos az elmúlt időszakban, amint megismerhettük a részletes tervezetet, aláírásra javasoltuk a megállapodást a magyar parlamentnek, szögezte le Ódor Bálint.
A célunk nem lehet más, mint az uniós központ felé lépegetni a periféria helyett. Most van lehetőségünk meglovagolni a rövid távú pozitív hangulatot, és ezt meg is kell tenni, hangsúlyozta a politikus.
origo.hu
Városháza-ügy: ez bizony nem kamu
