Görögországban a helyzet napról napra fokozódik: portálunk szerdán arról adott hírt, hogy a lakosság megrohamozta a bankokat, s veszik ki az euróban tartott megtakarításaikat. Csütörtökön pedig már a Fitch Ratings is lépett, s leminősítette az országot, mert nem látja garantáltnak a görög eurótagság fenntarthatóságát.
„Megelégelték a megszorításokat az emberek, mert a gazdasági növekedés nemhogy megállt, hanem átcsapott egy nagyon jelentős, drámai recesszióba” – mondta a köztévé reggeli műsorában Csath Magdolna. A közgazdász hozzátette, hogy a több mint 7 százalékos gazdasági visszaesés mellé óriási munkanélküliség párosul, mely meghaladja a 20 százalékot. „A fiatalok nem tudnak dolgozni, rá vannak kényszerülve arra, hogy elhagyják hazájukat” – tette hozzá.
A legutóbbi választásokon megerősödtek azok a pártok, akik szerint ki kellene lépni az eurózónából, s vissza kellene térni a nemzeti valutára. Csath szerint az okok mögött az található, hogy az euró megköti a kevésbé fejlett országok gazdaságait, továbbá az euróövezethez való tartozás miatt bizonyos gazdaságpolitikai lépéseket nem léphetnek meg.
Nincs is görög gazdaság
A közgazdász elmondta, hogy a görög válság nem csupán a görögöknek köszönhető. Szerinte az egy álságos magyarázat, mely szerint az unió rengeteg pénzt pumpált Görögországba. Ha megnézzük a gazdasági számokat, akkor jól látható, hogy az Európai Unió erős gazdaságai – alapvetően Németország – óriási hasznot húztak abból, hogy az euró létrejött. Görögországba a pénzek azért áramlottak, hogy utána vehessenek német és egyéb termékeket.
„Ezért a görög gazdaság sem fejlődött” – emelte ki Csath. Kiléphetnek ugyan az euróövezetből, s megpróbálhatnak a saját valutájukkal „játszani” – például a versenyképesség miatt leértékelhetik azt –, de kérdéses, hogy ezt minek az érdekében teszik meg. Ugyanis „nem nagyon van görög gazdaság”.
Az „agyelszívás” tönkreteheti a gazdaságot
Spanyolország is hasonló problémával néz szembe: hatalmas a munkanélküliség, főleg a fiatalok és a diplomások körében. Csath a legfontosabb értéknek a tudást nevezte meg. „A szakemberek elmennek, ez pedig távlatilag is tönkretesz egy gazdaságot” – tette hozzá.
Ugyanakkor van ellenpélda is: Franciaországban az új elnök, François Hollande meghirdette, hogy támogatni fogja az oktatást. „Legalább 50 ezer pedagógus felvételét tervezi, mert tudja, hogy az agy a legfontosabb” – emelte ki a közgazdász. Ennek az eredményét ugyan nem holnap élvezheti a francia társadalom, de „akik az országot elhagyták, sem holnap térnek vissza”.
„A pénzügyi érdekek tényleg azt diktálják, hogy átrendeződjenek úgy a dolgok, hogy ahol van munka, oda menjen a munkaerő. Ez teljesen normális gazdasági érvelés, csak az emberi oldalát nem veszik figyelembe” – emelte ki Csath.
Európának a zsebébe kell nyúlnia
A közgazdász a beszélgetés végén hozzátette, hogy nemcsak Görögország küzd problémákkal, hanem az egész déli térség is. „A fejlett országoknak segíteni kellene ezt a régiót, mert nagyon nagy hasznot húztak belőlük, mióta az eurózóna létrejött. Tehát nem megoldás sem az, hogy kiesnek az eurózónából, sem az, hogy bent vannak, s tovább nyomorítják őket megszorításokkal.” Csath szerint ezért is kellene, hogy „a zsebébe nyúljon” a fejlett Európa, mert elég sok hasznot húzott korábban ebből a régióból.
