Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013-as költségvetés hiánycélja tartható, de számos kockázatot tartalmaz a büdzséjavaslat a bevételi és a kiadási oldalon is – jelentette ki Domokos László ÁSZ-elnök a jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztés általános vitájában szerdán a parlamentben.
Domokos László úgy fogalmazott: „recseg-ropog” a Magyarországot körülvevő nemzetközi rendszer, és ez a bizonytalanság rendkívül nehéz helyzetet teremtett a költségvetés és tervezés szempontjából, de a „bizonytalanság a biztosságot hozza elő”, és ez vezetett a költségvetés korai benyújtásához. Ezt egyébként a számvevőszék üdvözli, hiszen olyan célt szolgál, amelyet az ÁSZ is támogat: ezzel Magyarország egyértelműen bizonyítja, hogy elkötelezett a költségvetési fegyelem mentén, és így lehetőséget ad a túlzottdeficit-eljárás lezárására és a pénzügyi nyomás enyhülésére – jelezte.
Maradtak még kockázatok
Hangsúlyozta: a költségvetés szerkezete megfelel a jogszabályokban előírt feltételeknek. Az államadósság 2013 végére 76,8 százalékra csökken a 2012-es várható 78 százalékhoz képest. A 2013-as költségvetés kiadási főösszege 15 477 milliárd, a bevételi 14 799 milliárd forint, a hiánycél pedig 677,3 milliárd forint, ami tartható, de kockázatos – ismertette. Az ÁSZ – Domokos László szavai szerint – egyébként a bevételek 88 százalékát, a kiadások 82 százalékát és összesen 11 fejezetet ellenőrzött.
A kockázatok között említette, hogy nem állt rendelkezésre az előirányzatokat megalapozó jogszabályi háttér, egyes adótörvények és jogszabályok nem készültek el, valamint a deficit- és adósságcél pontos módja és a célok tartását biztosító eszközök teljes köre sem ismert.
A költségvetési tartalékok összege 300 milliárd forint, ami alacsonyabb az idei évre tervezettnél, de magasabb a várható idei felhasználásnál. Emellett az ÁSZ üdvözli az országvédelmi alap 50 milliárdról 100 milliárd forintra emelését. A számvevőszék elnöke ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy fejezeti tartalékokra is szükség lenne, és bár ez nem kötelező, az ÁSZ által vizsgált 11 fejezetből háromban képeznek is tartalékot; emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt százmilliárd forint is megfelel a törvényi elvárásoknak.
Az ÁSZ szerint a költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka teljesíthető, de csak részben alátámasztott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, mivel nincs meg a megfelelő jogi-számszaki háttere, és a számvevőszék becslése alapján a tervezettnél kevesebb bevétel várható. Domokos László szerint megalapozott a pénzügyi szervezetek különadója, a bányajáradék, az ökoadó, az energiaellátók jövedelemadója, a rehabilitációs hozzájárulás, a különadók, az áfa és a jövedéki adó, csak részben megalapozott a társasági adó, a gépjárműadó, a játékadó, a biztosítási adó, a távközlési adó és a lakossági illetékek, míg a nem megalapozottak között található az ÁSZ szerint a hitelintézeti járadék, a cégautóadó, az eva, a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, az szja és az elektronikus útdíj is.
Az infláció változása még közbeszólhat
Domokos László kiemelte, hogy a személyi jövedelemadó tervezett bevétele 33,9 milliárddal alacsonyabb az idei tervezettnél, de a számvevőszék szerint nem helyesek a kormányzat idei évre vonatkozó számításai, amelyekre a jövő évi számítások is alapulnak. A pénzügyi tranzakciós adó esetében nem készült el a jogszabály, ráadásul a megemelt tervezett bevétel eléri az éves GDP közel 1 százalékát, ami akkora mérték, hogy a gazdasági szereplők magatartását is megváltoztathatja, és így hatással lehet a költségvetési célok elérésére is – mutatott rá.
A számvevőszék szerint a kiadási oldalon a tervezett tételek 56 százaléka megalapozott (például a diákhitel kamattámogatása, az állami kezesség és viszontgarancia, a rendkívüli kiadások, a társadalombiztosítási garancia és hozzájárulás vagy a követeléskezelés költségei), 37 százaléka részben megalapozott (így a vállalkozások folyó támogatásai, a lakástámogatások, az egyéb költségvetési kiadások és a nemzetközi elszámolások kiadásai), míg 7 százaléka nem megalapozott, mint például a fogyasztói árkiegészítés.
Domokos László elmondta: számításaik szerint a nyugdíj-biztosítási alap költségvetési ellátása biztosított, teljesíthető, egyedül az inflációkövető nyugdíjemelés jelent kockázatot az infláció esetleges változása miatt. Az egészségbiztosítási alap bevételei az ÁSZ szerint teljesíthetők, de komoly kockázat jelent a gyógyszertámogatás 69 milliárd forintos csökkenése, amellyel kapcsolatban hiányoznak a háttérszámítások, a koncepció, holott alapvetően változtatja meg a támogatás rendszerét, amelynek hatására megváltozhatnak a fogyasztói szokások is.
A költségvetés nem számol az IMF-fel
Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban a szervezet elnöke leszögezte: a feladatellátás, a szektor finanszírozása teljesen átalakul; 431,9 milliárd forintnyi támogatás, forrás és ehhez kapcsolódó feladat kerül ki az önkormányzatoktól, miközben a szektorban „már most is komoly pénzügyi feszültségek vannak”. Az ÁSZ szerint a források csökkenése magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működését, ezért „fel kell készülni rendkívüli egyedi esetek kezelésére nagy számban is”.
Az ÁSZ-elnök beszélt arról is, hogy bár a költségvetés nem számol ezzel, de ha létrejönne Magyarország és a Nemzetközi Valutalap, illetve az Európai Unió között egy megállapodás, akkor az jelentősen csökkenthetné a kiadási oldalon a kamatterheket, így ez akár rejtett költségvetési tartaléknak is tekinthető.
Domokos László emlékeztette a kormányt és az Országgyűlést arra: az uniós támogatásokat nem elkölteni, hanem befektetni kell.
---- Kisebb lehet a növekedés a KT szerint ----
Kisebb lehet a növekedés a Költségvetési Tanács szerint
A Költségvetési Tanácsnak (KT) nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról, ugyanakkor komoly kockázatokat lát a kabinet makrogazdasági prognózisában, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy reagáljon a gazdasági növekedést hátráltató tényezőkre.
Kovács Árpád, a szervezet elnöke a 2013-as költségvetési javaslat szerda reggel megkezdődött parlamenti vitájában – bemutatva a KT június 8-i ülésén megfogalmazott véleményét – azt mondta, minden ismert trend arra mutat, hogy a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tanács teljesíthetőnek tartja a kijelölt hiánycél tartását, emellett szerintük 2013-ban kismértékben csökkenhet az adósság, vagyis a büdzsé várhatóan eleget tesz az adósságszabály előírásainak. Kovács Árpád szerint így – a 2012-es év sikeres zárását feltételezve – jövőre az egymást követő harmadik évben teljesülhet a maastrichti, háromszázalékos hiánykritérium.
Mint mondta, noha a kormány és a Költségvetési Tanács között fennmaradt a véleménykülönbség a makrogazdasági prognózisról, fontos fejleménynek tartják a jövő évi költségvetés stabilitása érdekében, hogy a kabinet – a tanács javaslatára – megemelte az Országvédelmi Alapot. Kovács Árpád jelezte ugyanakkor, hogy az úgynevezett szabad tartalékok mértéke még így sem arányos a kockázatokkal, a tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben egy, a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv megvalósulására. A szervezet vezetője szerint ezért a hiánycél tartása a szabad tartalékok kényszerű törlését teszi szükségessé, sőt az sem zárható ki, hogy további „kismértékű hiánycsökkentő lépéseket” is meg kell tenni.
Világgazdasági élénkülésre várva
A tanács vezetője közölte azt is, a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében hozott intézkedések egy része gyengíti a gazdaság dinamizálásnak lehetőségeit. A nemzetközi szervezetek világgazdasági élénkülésre számítanak, amellett Magyarország legfőbb exportpartnere, Németország gazdasága is növekedhet a várakozások szerint, azonban számolni kell az euróválság esetleges mélyülésével is, ami az 1,6 százalékosra tervezettnél jóval kisebb növekedést is eredményezhet – mutatott rá Kovács Árpád.
Külön kiemelte, hogy a „költségvetésitörvény-javaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő”. Példaként említette a tranzakciós illetéket, kifogásolva, hogy a kormány úgy épít jelentősen az új teherre, hogy annak konkrét formája egyelőre nem ismert. Kovács Árpád emellett megjegyezte azt is, hogy az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán is, a költségvetésitörvény-javaslat azonban nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.
Kovács Árpád szólt arról is, hogy a kormány figyelembe vette a Költségvetési Tanács büdzsétervezethez benyújtott észrevételeinek jelentős részét, így a Ház elé benyújtott törvényjavaslatban több kiadási előirányzat, illetve a szabadon felhasználható tartalékok, vagyis az Országvédelmi Alap előirányzata is emelkedett, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig „érzékenységvizsgálatot” végzett a makrogazdasági pályáról. Rögzítette: a javaslatban foglalt kiadási előirányzatok összességében teljesíthetők, bár egyes részterületeken, például az egészségügyben jelentős feszültségek alakulhatnak ki.
