Mi állhat a meglepetés hátterében?

Váratlanul magas volt a bruttó átlagkeresetek májusi emelkedése a TakarékBank és az Erste elemzői szerint, akik éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre számítanak.

A bérek növekedése szerinte nem okoz kereslet oldali inflációs nyomást, ezért a jegybank továbbra is az egyszeri költségsokkokra, illetve a pénzügyi stabilitásra koncentrálhat. Mivel a globális monetáris feltételek jelentősen enyhültek az elmúlt hetekben, valamint két monetáris tanácstag jelezte, hogy az IMF tárgyalások megkezdését követően lehetséges a kamatcsökkentés, nem kizárt, hogy a jövő héten erre már sor kerül, tekintve, hogy a piacok is beárazták.

A rendszeres kifizetések állhatnak a háttérben

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője is váratlanul magasnak nevezte a bruttó átlagkeresetek májusi, 6,4 százalékos emelkedését, hozzáfűzve, hogy az ő előrejelzésükben csak 3,2 százalékos növekedés szerepelt.

A szakértő szerint a májusi meglepetés oka egyrészt, hogy a költségvetési szférában – közfoglalkoztatás nélkül – jelentősen nőttek a rendszeres kifizetések, másrészt több mint 6 százalékkal emelkedett a bruttó bér, szintén a közcélú foglalkoztatást figyelmen kívül hagyva. A vállalkozói szférában a havi rendszeres bérek és a prémiumok növekedése a vártnál nagyobb dinamikát mutatott, még annak ellenére is, hogy tavaly májusban több munkanap volt mint idén.

Mint azt elmondta, csökkenti az inflációs nyomást, hogy a vállalkozásoknál éves összehasonlításban több mint 2 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, miközben a bérek jelentősen nőttek. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját nem annyira az inflációs adatok, hanem Magyarország kockázati megítélése mozgathatja.
Hangsúlyozta továbbá, hogy éves átlagban – 5,6 százalékos infláció mellett – 4,5 százalékos bérnövekedésre számítanak, és arra, hogy a reálbérek 2 százalék körüli csökkenése nyomán a fogyasztás mintegy 1,5 százalékkal esik vissza idén.