„Növekedni fog a Svájci Nemzeti Bankra nehezedő nyomás. Ezért még az eddiginél is fontosabb megalkuvás nélkül védeni a küszöböt. A bank meg is teszi ezt, habár ez nincs ingyen” – idézte a minisztert vasárnap a SonntagsZeitung című svájci újság.
Arra a kérdésre, hogy nem túl drága-e a frank efféle védelme, és ezért nem fogja-e a bank költségkímélés végett enyhíteni a tűrésküszöbét, a miniszter így felelt. „Nem tudok elképzelni efféle forgatókönyvet”.
Kerül, amibe kerül
A Svájci Nemzeti Bank tavaly szeptember 6-án váratlanul piaci módszerekkel védendő tűréshatárt hirdetett 1,2 frankos euró-árfolyamnál azzal, hogy semmi pénzt nem sajnál e cél tartására. Ez azt jelenti, hogy a bank nem engedi az euró árfolyamát 1,2 frank alá süllyedni – kerül, amibe kerül. Előzőleg, az euróövezet viszontagságai miatt a két valuta már majdnem paritásba került, miután a frank módfelett erősödött a menedéket kereső befektetők vásárlásai miatt, akiket még a negatív piaci frankkamat sem riasztott vissza.
A frank erősödése megviselte a híres márkái exportjából élő Svájc gazdaságát. A központi bank a világválság kezdete óta főleg alapkamat-csökkentéssel, zérókamat-politikával és frankeladással kísérletezett. Ez és a világgazdaság általános javulása 2010 tavaszára hozott is némi eredményt, ezért legalábbis a rendszeres frankeladást beszüntették.
Mindenki Svájcnak tartozik
Tavaly azonban a világgazdaság és az euróövezet megint bajba került, és újrakezdődött a menekülés a frankban jegyzett, biztonságosnak vélt eszközökbe. Ez tetézi annak hatását, hogy Svájc kereskedelmi és folyómérleg-többlete hagyományosan hatalmas: a világ nagy része tartozik Svájcnak, vagyis amúgy is kénytelen svájci frankot vásárolni. Megtette hatását az is, hogy leállt a devizahitelezés Kelet-Közép-Európában: azóta e hitelek piacán gyakorlatilag csak törlesztés van, vagyis az adósok rendszeresen frankot vesznek, de nincs új hitelfelvevő, aki hazai valutájára váltana svájci frankban jegyzett hitelt.
Svájc kereskedelmi többlete a világ országaival szemben 86 százalékkal nőtt az utóbbi öt évben az erősödő frank ellenére is – évi 7,4 milliárd eurónak megfelelő összegről 13,76 milliárd euróra –, azzal együtt, hogy az EU-val szemben pedig fordítva, a hiánya nőtt, habár az csak az utóbbi két évben ugrott meg éppen az euró frankárfolyamának gyengülése miatt. Svájc kereskedelmi hiánya a múlt évtizedben rendszerint évi 15-16 milliárd volt az EU-val szemben, majd a hiány 2010-ben 22 milliárdra, tavaly több mint 30 milliárd euróra szökkent.
Az árfolyamrekordok sem maradtak el
A svájci frank tavaly augusztusban már szinte minden nap új árfolyamrekordot döntött, mígnem a központi bank szeptember elején meghirdette a tűrésküszöböt. Azóta sokszor híresztelték, hogy ha kell, 1,25 vagy akár 1,3 frankra emeli a korlátot, a negatív betétkamat hivatalos bevezetésével és a pénzmozgások korlátozásával is fenyegetőztek, ezekre azonban eddig nem került sor.
A frank tavaly augusztus eleji csúcspontján egy euró 1,0083 frankot ért, a tűrésküszöb szeptemberi meghirdetése óta az euró október 19-én volt a legdrágább, 1,2474 frankon, ám idén tavasz óta az euró ára beragadt 1,201 frank közvetlen közelébe.
origo.hu
Botrány Debrecenben: szivárványos zászlót tűztek ki a városházára
