„Ez az utolsó kiadáscsökkentő csomag” – mondta Szamarasz csütörtökön konzervatív párti tisztségviselőknek, mert „a görög gazdaság nem visel el többet”. Szamarasz azzal érvelt, hogy a gazdasági reformok és a privatizáció révén négy év súlyos recesszió után visszatér a növekedés, és az ország számára létfontosságú, hogy bennmaradjon az euróövezetben. A megszorítások fájdalmasak, de elkerülhetetlenek, mert nélkülük „az ország hitelessége ismét a nullára csökkenne, le kellene mondani az euróról, ami (...) romba döntené Görögországot” – mondta.
Bér, és nyugdíjcsökkentés
A megszorító csomag elfogadása a feltétele a 130 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részlete folyósításának, enélkül ősszel bekövetkezne az államcsőd. A program részletei még nem ismertek, de az biztos, hogy bér- és létszámcsökkentést tartalmaz a közszférában, valamint a nyugdíjak további megnyirbálását.
Szamarasz konzervatív pártjának kényszeredett koalíciós partnerei azonban még támaszthatnak nehézségeket. Fotisz Kuvelisz, a Demokratikus Baloldal vezetője például ellenzi a „fűnyíróelven alapuló csökkentéseket” és a helyi önkormányzatok támogatásának lefaragását.
A csomagot a parlamentnek is jóvá kell hagynia, ahol a koalíciónak kényelmes többsége van. A szavazás kapcsán azonban tömeges tiltakozás robbanhat ki mert a szakszervezetek és a koalíción kívüli pártok hevesen ellenzik a megszorításokat. Korábban a tüntetések gyakran zavargásokba és vandalizmusba torkolltak.
Szakszervezeti vádak
Csütörtökön sztrájkba léptek a TT Hellenic Postbank alkalmazottai, azt követően, hogy Janisz Szturnarasz pénzügyminiszter kijelentette: a bank életképtelen. A GSEE szakszervezet azzal vádolja a kormányt: szándékosan aknázza alá a bankot, hogy olcsón adhassa el magánbefektetőknek. Az államnak már tavaly el kellett volna adnia 34 százalékos üzletrészét.
A pénzintézet részvényei csütörtökön 30 százalékkal estek, majd meghatározatlan időre felfüggesztették őket, miután a vezetés közölte: nem tudja megmondani, hogy mikor tud szolgálni a bank 2011. évi mérlegbeszámolójával.
Az osztrák pénzügyminiszter, és Michael Spindelegger osztrák alkancellár szorgalmazta az uniós szerződések olyan módosítását, hogy ki lehessen zárni tagokat a valutaunióból, „ha nem tartják be a kötelezettségeiket”.
Segítenek
Angela Merkel szerint az euróválság megoldásához politikai unióra lesz szükség a közös fizetőeszközt használó országok között. Elmondta, hogy támogatja az Európai Bizottság jogköreinek kiterjesztését a fiskális paktumban lefektetett költségvetési szabályokat megsértő államokkal szembeni fellépésre.
A második negyedévben az euróövezet és az Európai Unió gazdasága is visszaesett az előző negyedévhez képest. Az euróövezetben az ipari termelés is csökkent júniusban.
Az európai intézményi kötvénybefektetők csaknem kétharmada bízik abban, hogy az adósságválsággal küszködő euróövezet fennmarad jelenlegi formájában – közölte augusztus elején a Fitch Ratings.
Angela Merkel múlt hét csütörtökön ismét kijelentette: Görögországnak az euróövezetben kell maradnia. A német kancellár Antonisz Szamarasz görög kormányfővel folytatott megbeszélést. A német kancellár hangsúlyozta, a görög lakosság nagy áldozatokat vállalt, hogy enyhüljön az államadósság-válság, Németország ezért Franciaországgal együtt kész minden segítséget megadni az új görög kormánynak, hogy erőfeszítései sikerre vezessenek.
A központi kormány adósságállománya egyébként július végén 303,5 milliárd euró volt a március végi 280,2 milliárd euróval szemben. A görög GDP a második negyedévben 6,2 százalékkal, négy év alatt összesen 20 százalékkal csökkent. A munkanélküliség csúcsra emelkedett: májusban 23,1 százalékra nőtt az áprilisi 22,6, illetve az egy évvel korábbi 16,8 százalékról.
