Merkel sem akar drachmával fizetni

Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, ehhez azonban be kell tartania a hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó kötelezettségeit.

Angela Merkel a görög miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: az euróövezeti válság elsősorban bizalmi válság, ezért a legfőbb feladat a bizalom helyreállítása, amit csak a vállalt kötelezettségek teljesítésével lehet elérni. A szavakat tetteknek kell követniük – emelte ki.

Antonisz Szamarasz hozzátette: a görög büszke nép, és nem szeret más pénzén élni, Görögország ezért mindent megtesz a válság leküzdéséért, és hamarosan el is éri célját. Merkel és Szamarasz egyaránt hangsúlyozta, nem szabad elhamarkodni a válságkezelésre vonatkozó döntéseket, előbb meg kell várni, hogy elkészüljön a hitelezői trojka jelentése a reformok állásáról. A görög kormányfő ezt emelte ki arra az újságírói kérdésre válaszolva is, hogy előkerült-e a megbeszélésen a reformok végrehajtására biztosított idő kétéves meghosszabbításának ügye.

Merkel elismerte a görög erőfeszítéseket

A német kancellár hangsúlyozta, a görög lakosság nagy áldozatokat vállalt, hogy enyhüljön az államadósság-válság, Németország ezért Franciaországgal együtt kész minden segítséget megadni az új görög kormánynak, hogy erőfeszítései sikerre vezessenek. Hozzátette: az athéni vezetés arra törekszik, hogy ne csak a legszegényebbek fizessék meg a válság árát, hanem mások is vállaljanak részt a terhekből.

Ezzel összefüggésben Antonisz Szamarasz leszögezte: meg kell változtatni Görögországot, véget kell vetni az adóelkerülésnek. Kifejtette: a trojka jelentésében szereplő tények minden szónál ékesebben bizonyítják majd, hogy a reformok megfelelően haladnak. Görögország két különböző természetű deficitet is csökkent a következő időszakban, mérsékli az államháztartási hiányt és orvosolja a bizalomhiány problémáját – tette hozzá.

Levegőhöz jutnának

Görögország kihasználatlan természeti és emberi erőforrásai igen jelentősek, újabb pénzügyi támogatásra ezért nincs szükség. Ugyanakkor az erőforrások mozgósításához, a lassan hatodik éve recesszióban vergődő gazdaság beindításához „időre van szükség, hogy levegőhöz jussunk” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Antonisz Szamarasz júniusban lépett hivatalba, a pénteki berlini látogatás az első hivatalos külföldi útja. A német kancellárral folytatott megbeszélést értékelve elmondta: új korszak kezdődik a német–görög kapcsolatokban, a problémákat nem lehet egy csapásra megoldani, a kezdet azonban biztató. Az euróövezet elhagyására vonatkozó német felvetéseket közvetett módon bírálva megjegyezte: nem segít a helyzeten, aki arról beszél, hogy Görögország kilép a közös fizetőeszközt használó országok közösségéből, hiszen nincs befektető, aki eurót vinne Görögországba, ha arra kell számítani, hogy euró helyett drachmát kap vissza.

Ugyanaz a lemez

Nem a német kancellár volt az első, aki amellett foglalt állást, hogy Görögországnak a valutaunióban a helye. Az elmúlt hetekben többen is lándzsát törtek a görög tagság fenntartása mellett: Merkel gyakorlatilag José Manuel Durao Barroso július végi szavait ismételte meg. „Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, hogy a még nagyobb problémákat elkerülje, és az Európai Bizottság mellette áll ebben az ügyben” – hangoztatta az uniós végrehajtó testület elnöke athéni látogatásán.

Legutóbb hétfőn védték meg a görögöket, amikor is az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának egyik tagja kijelentette, hogy „Görögországnak továbbra is az euróövezetben a helye”. A német Jörg Asmussen ugyanakkor hozzátette, hogy Görögország kiválása kezelhető lenne, ami azonban igen költséges volna és a munkanélküliség emelkedésével járna Európában.

Mindeközben a görög miniszterelnök azt akarja, hogy a nemzetközi hitelezők adjanak több időt eladósodott országának azoknak a reformoknak a megvalósítására, amelyeket a pénzügyi segélycsomagjuk feltételéül szabtak számára. Szamarasz személyesen vállal garanciát a nemzetközi hitelezőktől kapott kölcsön visszafizetésére. Csütörtökön Merkel mondta azt, hogy „bátorítani kell a görög kormányt a nemzetközi hitelszerződésekhez kapcsolódó reformok folytatására”.