Hétfőn a Rheinische Post írt arról, hogy késik az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek jelentése a görög hitelcsomagokhoz kapcsolódó megállapodások végrehajtásáról. A jelentés megállapításaitól függ, hogy Athén megkaphatja-e a kölcsön újabb, 31,2 milliárd eurós részletét. A támogatás nélkül a görög állam az idén ősszel fizetésképtelenné válhat.
A jelentést szeptember második hetére várták. A Rheinische Post szerint a késedelmet az okozza, hogy a görög kormány csak szeptemberben véglegesíti privatizációs programját. A lap uniós diplomáciai forrásokra hivatkozott. Pénteken a Handelsblatt című üzleti lap az IMF-től származó információkra hivatkozva azt írta, hogy a jelentés csak októberre készül el.
A görög kormány azt ígéri, hogy teljesíti a feltételeket, ugyanakkor jelezte, hogy haladékot kér, az előírt reformokat a tervezettnél két évvel később, 2016-ig fejezné be. Az euróövezet két legbefolyásosabb tagja, Németország és Franciaország nem utasítja el kategorikusan a felvetést, de álláspontjuk szerint a görög válságkezelésre vonatkozó további döntésekkel meg kell várni a hitelezői trojka helyzetértékelését.
Segítenek
Angela Merkel múlt hét csütörtökön ismét kijelentette: Görögországnak az euróövezetben kell maradnia. A német kancellár Antonisz Szamarasz görög kormányfővel folytatott megbeszélést. A német kancellár hangsúlyozta, a görög lakosság nagy áldozatokat vállalt, hogy enyhüljön az államadósság-válság, Németország ezért Franciaországgal együtt kész minden segítséget megadni az új görög kormánynak, hogy erőfeszítései sikerre vezessenek.
A központi kormány adósságállománya egyébként július végén 303,5 milliárd euró volt a március végi 280,2 milliárd euróval szemben. A görög GDP a második negyedévben 6,2 százalékkal, négy év alatt összesen 20 százalékkal csökkent. A munkanélküliség csúcsra emelkedett: májusban 23,1 százalékra nőtt az áprilisi 22,6, illetve az egy évvel korábbi 16,8 százalékról.