Olyannyira lassan halad a gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, hogy hacsak nem történik valamilyen változás, 2013-ig, a hétéves uniós költségvetési időszak végére mindössze 3500 hektárnyi terület telepítése és korszerűsítése valósulhat meg, ami az ágazati stratégia szerint egy év alatt kellett volna megtörténjen. Az agráriumban elért termelési arányuk alapján az ültetvényt fenntartó gazdáknak a tárgyalt időintervallumban rendelkezésre álló 680 milliárd forintnyi agrárfejlesztési pénzből legalább százmilliárddal kellene részesedniük. Ezzel szemben a jelenlegi adatok szerint legjobb esetben is ennek csupán felét, 40-50 milliárd forint tényleges támogatást tudnak lehívni.
Az uniós csatlakozástól azt vártuk, hogy hosszú távon is kiszámítható támogatási rendszer jöjjön létre, amelyben a fejlesztések, a beruházások előre tervezhetők lesznek. Ehhez képest rendkívül bonyolult és nehezen teljesíthető feltételeknek kell megfelelnünk, amelyek ráadásul folyamatosan változnak, így a várt ültetvényfejlesztések, az elöregedett ültetvények újratelepítése alig valósultak meg – mutatott rá Mártonffy Béla. A szakmai szervezet elnöke szerint a mostani fejlesztési ütemmel még a jelenlegi lecsökkent termelési szintet sem tudják megtartani, további termőterületek és termőalapok tűnnek el.
Nehézséget okoz a zöldség- és gyümölcstermelőknek a termeléshez szükséges banki források bevonása is. Általános gyakorlat, hogy a gazdák a termelés során keletkezett átmeneti forráshiány kezelésére vagy tevékenységük bővítésére forgóeszközhitelt vesznek igénybe. E konstrukcióra a termények eladásának lebonyolítása – raktározás, csomagolás – során is szükség lenne. Tehát – világított rá a szakember – elegendő pénz nélkül a termelők teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a kereskedőkkel szemben. Ezért elengedhetetlen a folyamatos forgóeszközhitel biztosítása a termelői értékesítő szervezetek (tész) számára is.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
