Oroszország volt az utolsó a nagyobb nemzetgazdaságok közül, amely nem volt tagja a WTO-nak. Közel két évtizedig tartó tárgyalássorozat után a világ kilencedik legnagyobb gazdasága is belépett a „klubba”, 156.-ként. A WTO immár a világkereskedelem 97 százalékát ellenőrzi. A szervezet szabályai szerint egy adott ország 30 nappal a felvétel ratifikációs folyamatának lezárása után válik a szervezet teljes jogú tagjává, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig július 21-én írta alá a csatlakozásnak a duma által jóváhagyott jegyzőkönyvét.
Belépése miatt Oroszországnak az eddigieknél alacsonyabb importvámokat kell bevezetnie (10-ről 7,8 százalékra kell csökkenteni), amitől a külföldi áruk versenyképesebbé válását várják az orosz piacon. A belépés orosz bírálói emiatt attól tartanak, hogy az országot a jövőben elárasztják a külföldi olcsó áruk, kiszorítva a hazai márkákat.
A GlobalFX elemzése szerint az Európai Unió cégei várhatóan 2,5 milliárd eurónyi vámot és különféle díjat spórolhatnak majd meg. Az EU-ból érkező importok mértéke 108 milliárd euró volt, míg az unióba irányuló exportok mértéke elérte a 200 milliárdot is.
Magyar cégek nehezen profitálhatnak az orosz tagságból
Az orosz WTO-csatlakozás alapvető változásokat nem fog hozni az magyar exportban, ugyanis a hazai cégek legfőbb problémái eddig sem ebből fakadtak – mondta el az MNO-nak Ludvig Zsuzsa, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. „A szabályozási környezet egyértelműbbé válása, a piacnyitás, valamint a vámcsökkentés reménykeltő ugyan, bár a vámok leépítése nem lesz drasztikus mértékű” – emelte ki.
A szakember elmondta, hogy az orosz piacon rettenetesen éles a verseny, s a magyar vállalkozások nem nagyon tudnak labdába rúgni. Ahhoz, hogy egy magyar cég megvesse lábát az orosz piacon nagyon ügyesnek kell lennie: meg kell találnia a nagyon kicsi piaci rést vagy elő kell hozakodnia egy sikeres újítással – csak így lehet némi esélye egy magyar vállalatnak.
Tovább nehezíti a cégek esélyeit, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetében a szállítandó mennyiség előállítása, ugyanis az orosz piac többnyire óriási mennyiségű homogén árut igényel. Ludvig Zsuzsa kiemelte, hogy a hazai vállalkozások többsége ráadásul nem rendelkezik olyan erős finanszírozási háttérrel, nem tőkeerősek annyira, mint nyugati versenytársaik.
