Jens Weidmann Bundesbank-elnök nem zárja ki egy újabb görög adósságleírás lehetőségét. Pénteken Berlinben a Süddeutsche Zeitung gazdasági konferenciáján vállalati felső vezetők előtt kijelentette, hogy előbb vagy utóbb le kell majd mondani a Görögországgal szembeni követelésekről annak érdekében, hogy az ország visszatérhessen a tőkepiacra. Szerinte a kérdés csak az, hogy a jelenlegi helyzetben helyes üzenet lenne-e az adósság elengedése. Valóban nem lenne értelme felvetni az adósság elengedésének lehetőségét a reformok végrehajtása fejében? – vetette fel a teoretikus kérdést a Bundesbank elnöke.
A görög adósság elengedésével német adófizetők első alkalommal kapnának kézzelfogható számlát az euróövezeti adósságválság következményeiről, amit a kormány a választás évében nem engedhet meg magában. A német kormány jogellenességére hivatkozva utasítja el az adósságelengedést.
„Az adósság elengedése azonban önmagában nem oldaná meg a problémát” – hangsúlyozta Jens Weidmann. Ha csak elengednénk Athén adósságát az államháztartás és a költségvetési deficit fenntartható finanszírozásának megoldása nélkül, akkor tíz év múlva ugyanezzel a problémával kellene szembesülnünk – mondta.
Döntések és felelősség
Jens Weidmann azt vetette a politikusok szemére, hogy minden felelősséget igyekeznek a jegybankra áthárítani. „Mindenkinek arra kellene törekednie, hogy tegye a maga dolgát” – fogalmazott. Pont az euróövezeti országok által létrehozott ESM alap az, amelyik még semmit nem tett, holott pont neki van meg rá a demokratikus felhatalmazása. Ezzel szemben az embernek az a benyomása, mintha az Európai Központi Bank (EKB) lenne a válságkezelésre egyedül hivatott intézmény – mutatott rá. „Én nem osztom ezt az álláspontot, és egyaránt aggályosnak találom mint jegybankelnök és állampolgár” – fogalmazott. Ily módon egyre több döntést hárítanak át arra demokratikusan fel nem hatalmazott intézményekhez – mutatott rá a német jegybank elnöke.
Jens Weidmann már számos alkalommal kritizálta az EKB kríziskezelését. Azt, hogy készségét fejezte ki államkötvények korlátlan összegben történő felvásárlására a tőkepiacon, amennyiben az érintett országok ennek fejében felvállalják a segélyalap által megkövetelt reformok végrehajtását.
A határok feszegetése
A Bundesbank elnöke szerint a szuverén kötvények vásárlása legalábbis ingatag jogi alapokra támaszkodik. Anélkül, hogy tanácsokat akarna adni az alkotmánybíróságnak – fogalmazott –, „az még laikusoknak is meglehetősen nyilvánvaló, hogy itt a jog határmezsgyéjén mozgunk. Az pedig mindenki számára, aki követi az eseményeket, világos kell, hogy legyen, hogy a monetáris politikai mandátum határait feszegeti (az EKB eljárása)” – mondta Jens Weidmann.
A karlsruhei német szövetségi alkotmánybíróság az ESM mentőalap létrehozásának zöld jelzést adott, az EKB szerepének jogszerűségét azonban még vizsgálja.
