A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagjai által kezelt befektetési alapok összvagyona 56 milliárd forinttal, azaz 1,7 százalékkal növekedett novemberben. A nettó eszközérték csak a részvényalapoknál csökkent. A tőkebeáramlás esetében két kivétel volt: a likviditási és a részvényalapoknál negatív volt, de a többi kategóriában egyértelműen pozitív az előjel. A hónap végén a Bamosz-tagok összesen 3337 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. A nyilvános nyílt végű „hagyományos” értékpapíralapok adják az összvagyon többségét (63,1 százalékát). Az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon az elmúlt hónapban összességében 1,64 százalékkal nőtt.
A tervezett 45 milliárd forintnál nagyobb összegben, összesen 52 milliárd forint értékben, a legutóbbinál alacsonyabb hozamszint mellett adott el három-, öt- és tizenöt éves lejáratú államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki aukcióján.
Giró-Szász András kormányszóvivő korábban úgy fogalmazott, a siker egyértelmű, és a makroszámokból is világosan látszik, hogy a piac bízik a magyar államban és a magyar gazdaságban. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerint megvan a lehetőség arra, hogy a magyar gazdasági növekedésben trendforduló következzen be a jövő évtől, a gazdaság 0–2, 0–3 százalékos sávban bővülhet a következő években.
A pénzpiaci alapoknál közel 13 milliárd forintos tőkebeáramlást történt. Érdemes megemlíteni, hogy míg a hazai likviditási alapokból 5 milliárd távozott, addig a hazai egyéb pénzpiaci alapokba 7 milliárd érkezett, de az euróövezeti alapokba is hasonló nagyságrendű friss tőke áramlott. Összességében 1,22 százalékos növekedés következett be ennél a kategóriánál.
A kötvényalapok gyarapodtak leginkább
Az elmúlt hónapban a kötvényalapok könyvelhették el a legnagyobb eszközgyarapodást: 4,38 százalékot. A hazai rövid kötvényalapokhoz 12 milliárdnyi friss tőke érkezett, ami kiugró és említésre méltó esemény. A tőzsdék esetében a fejlett és a fejlődő régió is közel azonos arányban (1,3 százalék) nőtt, a hazai index azonban ezzel ellentétes teljesítményt mutatott. Nem meglepő tehát, hogy a részvényalapoknál mind a tőkeáramlás, mint az eszközváltozás negatív volt. A tőkekiáramlás 3,3 milliárd forintot tett ki, amin a hozamok sem tudtak korrigálni, így összességében 1,44 százalékos csökkenést tapasztalhattunk a részvényalapok vagyonában.
Milliárdokat vonzottak a tőkevédett alapok
A tőkevédett alapok ebben a hónapban jelentős, közel 7 milliárdnyi friss tőkét vonzottak, azonban ezzel együtt is a kategória 0,95 százalékos eszköznövekedése némileg az átlagos szint alatt maradt. Az abszolút hozamú alapok már huzamosabb ideje vonzóak a befektetők számára, de ebben a hónapban kicsit visszafogottabb volt a növekedés. Négy és fél milliárd forintnyi friss tőke érkezett, de a hozamok most nem tudtak ehhez hozzátenni, így a kategória vagyongyarapodása a hónapban 2,26 százalékos volt.
A nyilvános ingatlanalapok a hónap során hozták az átlagot. A tőkebeáramlás 4,4 milliárdos volt, ami a hozamokkal együtt 1,8 százalékos vagyonnövekedést eredményezett. A kisebb kategóriákat illetően a vegyes alapok kiugróan jól teljesítettek. A 5,4 milliárd forintos tőkebeáramlás és a hozamok együttesen 4,34 százalékkal növelték a vagyont.
Az árupiaci alapok esetében tőkemozgás gyakorlatilag alig történt. Így azt mondhatjuk, hogy a hozamok 1 százalékkal növelték a vagyont a hónap végére. A hónapban a zárt körű alapok esetében is tőkebeáramlást tapasztalhattunk. A pozitív hozamokkal együtt itt is növekedett a nettó eszközérték, mintegy 3,6 százalékkal.
