A dinnyepiacot sikerült a rendezettség irányába terelni, a gazdák jó évet zártak, a termelők és a kereskedők egyaránt tisztességes jövedelemhez jutottak – mutatott rá Fazekas Sándor. Hozzátette, a fogyasztók is jól jártak, igazolt származású, minőségi hazai gyümölcsöt vásárolhattak. 2012-ben ötezer hektáron háromezer regisztrált termelő állított elő dinnyét, ötszáz hektárral nagyobb területen, mint 2011-ben. A termés 60 százalékát a hazai piacon értékesítették, 40 százalék ment exportra.
Fazekas a dinnyetermelés jövőjéről azt mondta: a régi exportpiacok visszaszerzése a cél. A kormány erősíti az exportmarketinget, kampány indul 2013-ban a német, a lengyel és a cseh piacokon, ahol még emlékeznek a fogyasztók a magyar dinnyére. Két-három éven belül a termőterület a jelenlegi kétszeresére növelhető.
Uniós támogatás a dinnyetermelőknek
A dinnyetermelés fejlesztésére és korszerűsítésére EU-támogatást lehet igénybe venni 2013-tól – közölte a miniszter. A kertészeti agrártámogatási pályázati ablak 2013-ban nyílik, hajtató berendezésekre, kertészeti gépekre lehet pályázni. A beruházási költségek 35 százalékához nyerhető el vissza nem térítendő EU-támogatás, tíz százalékkal több a hagyományos szántóföldi technológiákhoz viszonyítva.
Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke a fórumon azt mondta: van jövője az ágazatnak, amelyben egyre több család talál vidéken megélhetést.
Sikeres dinnyepiac
Fazekas júliusban arról beszélt: elengedhetetlen az együttműködés a kereskedőcégekkel a magyar mezőgazdaság, ezen belül a görögdinnye-ágazat sikeréhez. Budai Gyula államtitkár július 13-án közölte: megkezdődött a kampány a magyar görögdinnye népszerűsítése érdekében, amelynek célja a Békés, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Szabolcs megyei dinnye fogyasztásának ösztönzése. Azt is elmondta, hogy a termelők, a kereskedők – a nagy multinacionális áruházláncok – és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői július 6-án egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról.
