Cséfalvay kritikus tömegeket teremtene

Január végére kap végleges formát a Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia, amelynek széles körű vitája tavaly októberben kezdődött.

Cséfalvay Zoltán közölte, hogy az eredetileg 70 oldalas stratégiai dokumentumhoz mintegy 200 oldalnyi észrevétel érkezett. A javaslatok beépítése jelenleg is folyik, a végleges stratégia ezt követően kerülhet a kormány elé. Az államtitkár a stratégiai célok közül a legfontosabbnak a kutatás–fejlesztésre és innovációra fordítható, GDP-arányos költségek növelését nevezte. Szeretnék elérni az 1,8 százalékos szintet, amelynek nagy részét, mintegy 1,3 százalékot a vállalkozások tesznek hozzá. „A növelés azért szükséges, mert az innováció és a K+F területén a kritikus tömegeket meg kell teremtenünk ahhoz, hogy megvalósítható legyen a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes termelés” – fogalmazott.

Kiemelt cél még a kutatói bázis szélesítése: jelenleg 36 ezer kutató dolgozik Magyarországon, az 1,8 százalékos szint eléréséhez legalább 52 ezer szükséges. A cégek esetében szükség van fiatal, innovatív, dinamikus, gyorsan növekvő vállalkozásokra, valamint a hatalmas gazdasági hatású nagyvállalatokra is – tette hozzá.

Túl a kritikus időszakon

Cséfalvay Zoltán kiemelte: a magyar gazdaság túl van a kritikus időszakon, az elmúlt két és fél évben stabilizálták az államháztartás helyzetét, stabilan 3 százalék alatt tartható a költségvetési hiány. Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben elindul a gazdasági növekedés, akkor az egy egészséges növekedés lesz, amit nem adósságból és hitelből finanszírozunk – mondta.

Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese közölte, hogy a 2014 és 2020 közötti tervezési ciklusban az Európai Unió kiemelten foglalkozik majd az innovációval. Ehhez forrást is biztosít, hogy az európai cégek versenyképesek maradjanak az amerikai és távol-keleti cégekkel szemben.

A hivatal feladatairól elmondta: induló vállalkozásoknak mentorálással, információszolgáltatással, befektetőkereséssel segítenek. Középvállalkozásoknál az egyetemi és kutató szektorral való közeledést segítik elő. A multinacionális nagyvállalatok kutatóközpontjai esetében pedig a létszámnöveléshez szükséges feltételek előteremtésében vállalnak szerepet.

A kilábalás eszköze lehet

Az innováció a válságból való kilábalás egyik meghatározó eszköze lehet – hangsúlyozta Havas István, az Ernst & Young (E&Y) magyarországi vezérigazgatója korábban Budapesten sajtótájékoztatón, ahol ismertették a nemzetközi tanácsadó cég Az egyszerűség ereje címmel készült felmérését. Az év elején 15 európai ország – köztük Magyarország – 680 vállalati felső vezetője megkérdezésével készült tanulmányból kiderül, hogy az üzletvezetők kevésbé tájékozottak az Európai Unió innovációs tevékenységéről, intézményrendszeréről, és akik ismerik, azok is bonyolultnak, összetettnek tartják – közölte Havas István. Elmondta, a tanulmányban három javaslatot is megfogalmaztak az Európai Uniónak: növelni kell a kormányok vezető és befektetői szerepét az innováció területén, finanszírozási és támogatási programokat kellene kidolgozni a kutatók, vállalkozások, magánbefektetők közötti kapcsolat erősítésére, továbbá a meglévő innovációs erőfeszítéseket a hosszú távú céloknak megfelelően kellene koordinálni.